A vetés kulcsszerepet játszik, különösen a kukoricánál. A szántóföldi keléssel és a fiatal növények fejlődésével kapcsolatos problémákat aligha lehet kompenzálni a tenyészidőszak során. Ez különösen igaz az egyre nehezebb időjárási körülmények között. A kukorica termesztésénél az új technológiák és módszerek optimalizálási megközelítéseket kínálnak.
Vetéstechnológia
A hatékonyság növelése az aktuális divatszó a precíziós vetőgépek továbbfejlesztése során. Napjaink legfontosabb céljai a talajnedvesség megőrzése, a tápanyagok elérhetőségének javítása és a használhatóság egyszerűsítése digitális-elektronikus segédeszközök segítségével.
Prof. Hans W. Griepentrog, a Hohenheimi Egyetem munkatársa szerint a vetéstechnológiával szemben támasztott igények általában megnövekedtek. Változtatható sorszélesség, egyidejű műtrágya-bedolgozás, gabonaszámláló érzékelők, valamint a traktorba és az információs rendszerbe integrálhatóság – a modern vetőgépeknek mindezt tudniuk kell ma. A továbbfejlesztett érzékelők, elektromos hajtások és a hozzájuk kapcsolódó elektronika folyamatosan új lehetőségeket nyit meg a munkaminőség optimalizálása terén.
Fontos az állóterület elosztása
A csekély térkompenzációs képességgel rendelkező növényeknél, mint például a kukorica, az állóterület elosztása rendkívül fontos. A hosszirányú eloszlást azonban egyszemű vetéssel aligha lehet javítani, ezért az egyetlen lehetséges megoldás a sorszélesség optimalizálása. Egyes mezőgazdasági gépgyártók ma már megoldásokat kínálnak a rugalmas művelőutakra és sorszélességekre.
Az új rendszerek lehetővé teszik a kukorica hosszirányú részleges műtrágyázását, amely a vetőgéppel és annak szemelhelyezésével összehangolt. Tanulmányok kimutatták, hogy a tápanyagok térbeli koncentrációja megkönnyíti a hozzáférhetõséget, és a teljes termény mûtrágya-mennyisége akár csökkenthetõ is.
Emellett Prof. Till Meinel, a Kölni Műszaki Egyetem munkatársa szerint több gyártó már évek óta kínál aktívan vezérelt rendszereket a kukoricavetés során a beágyazás minőségének javítására, amelyek a mélységvezető hengerek érintkezési nyomásának mérésén alapulnak.
Szenzorok
Az elektromos hajtások mellett a közeljövőben egyre fontosabbá válnak az egyes talajtulajdonságok érzékelésére szolgáló szenzorok. A vetés alapvetően megnyitja a talajt. Ez lehetőséget kínál a tulajdonságok rögzítésére a talajban, nem csak a felszínen. A magas menetdinamika azonban nehézséget jelent, mondja Prof. Griepentrog.
Az Agritechnica 2019 kiállításon már bemutatták azt a rendszert, amely a talajnedvesség függvényében automatikusan szabályozza a magok ültetési mélységét. Az érzékelő különféle talajparamétereket mér közvetlenül a barázdában (beleértve a talaj hőmérsékletét, nedvességét, kationcserélő képességét és szervesanyag-tartalmát).
Változó vetőmagmennyiségek
A helytől függően változó vetési arányok csökkentik a víz, tápanyag és fény iránti versenynyomást, és így befolyásolják a terméshozamot és a termés minőségét. Ezt ma a műholdadatokon alapuló, helyspecifikus vetéstérképek teszik lehetővé a modern vetéstechnikával kombinálva.
Sok gazdálkodó egyre gyakrabban figyeli meg, különösen aszály idején, hogy egyes növények már egyáltalán nem fejlesztenek gubacsot. Ha azonban a gyenge területeken kettővel kevesebb növényt merünk a földbe tenni, az további négy csutkát jelenthet.
A kukorica ideális a beállított szemtávolsághoz. Egy kis átéléssel és tapasztalattal a szakemberek könnyen meg tudják becsülni a különböző vetőmagmennyiségek hatását az egyes területekre.
Ennek megvalósításához szükség van műholdfelvételeken, talajmintákon és/vagy biomasszaadatokon alapuló digitális kijuttatási térképekre, valamint egy olyan vetőgépre, amely elektromos vagy hidraulikus hajtású vetőmagegységekkel automatikusan változtatja a szemek elhelyezését.
Általában a gazdálkodó határozza meg, hogy a vetőmag mennyisége mennyiben változzon területegységenként. Egyedül vagy a tanácsadóval, a vállalkozóval vagy a vetőmaggyártóval együtt.
Megéri-e?
Arra azonban nincs általános válasz, hogy egyedi esetekben megéri-e így eljárni. Itt kulcsszerepet játszanak a helyszíni feltételek és az üzemeltetési vezető preferenciái. A változó kukoricavetés sok előnnyel kecsegtet, különösen változó talajviszonyok és nehéz időjárási viszonyok között. A gazdálkodó számára viszonylag egyszerű és költséghatékony bevezetést kínál a helyspecifikus termesztésbe.
A tápanyag-hatékonyság további javítása érdekében előnyös lenne a helyspecifikus vetés és műtrágyázás kombinációja. Ahol több a növény, ott több műtrágyázás is legyen – és fordítva. Technikailag ez teljesen lehetséges. A dolog lényege: a vetést gyakran vállalkozó végzi, míg a műtrágyázást a gazda maga végzi.
Új termesztési rendszerek
Különösen a fokozódó időjárási szélsőségekre tekintettel ígéretes perspektívákat kínál a kukorica gátas módszerrel történő termesztése. 2017 nedves őszén a hegygerinceken művelt kukoricaterületeken sokkal könnyebb volt betakarítani, mint a hagyományosan művelt területeken, mert stabilabb volt a talaj. A 2018-as és 2019-es különösen száraz években precíz vizsgálatok során akár 14%-kal több szárazanyagot lehetett elérni a gátas termesztéssel – számol be Paul Steinberg, a Saaten-Union munkatársa.
Az egyik műveletben a kukoricasor alatt mélylazítás történik, a talaj felső rétegét dombtestekkel felhalmozzák, majd a gerinceket V alakú hengerekkel visszatömörítik. A magokat a következő vetőgéppel helyezik a gerincbe. Nagyon fontos, hogy a támasztókerekek 12-18 cm-rel mélyebben fussanak, mint a vetőegységek a gerincek között, a célzott vetőmaglehelyezés érdekében – magyarázza Steinberg.
Hogy mélyebb rétegekbe gyökerezzen a kukorica
75 cm-es sortávolságnál nincs mélyművelés a sorok között, így itt nem szakad meg a kapillárisság. Mélylazítás a sorban maximum 50 cm-ig végezhető az esetleges eketalpak áttörése érdekében. Ugyanakkor ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a kukorica mélyebb rétegekbe gyökerezzen. Ezzel a technikával a gabonát helyben, legfeljebb 5 cm-rel mélyebbre helyezik. Ennek eredményeként a felülről érkező nedvességen kívül a még meglévő kapillárison keresztül alulról is ellátják vízzel.
Ezen kívül a gátas művelés egyéb előnyökkel is jár, mondja Steinberg. A jól szellőző, tápanyagban gazdag termőtalajréteg veszi körül a gabonát. Ezenkívül a gát gyorsabban felmelegszik, elősegíti a kukorica korai fejlődését. A növények magasabb pozíciója a gáton kisebb versenyt biztosít a fényért. A kukorica még jobban kinövi a gyomokat, mert a gyomok csak a szélén jutnak hozzá a kevésbé tápanyagszegény talajhoz.
Nagyobb gyökértömeg
A tápanyagok koncentrációja a gátban és gyorsabb, hő hatására történő átalakulása jelentősen növeli a meglévő tápanyagok hasznosításának hatékonyságát. A közvetlenül a kukorica növény alatti mélylazításnak köszönhetően lényegesen nagyobb gyökértömeget képez.
A rendkívül nehéz vagy nagyon köves talajok azonban feszegethetik a technológia határait. Nehéz talajokon a tavaszi egy menetről, amely során a gerincképzés és a vetés történik, át kell váltani két külön menetre (tél előtti gerincképzés és tavaszi vetés). Ezután GPS-es vetés szükséges ahhoz, hogy a szemek pontosan lerakódjanak a gátban.
A gátak kialakításához a talajnak bizonyos fokú nedvességtartalmúnak kell lennie, különben a gát gyorsan újra összeomlik. Ezen túlmenően egy ilyen gép vásárlása előtt konzultálni kell az adott technológiai gyártóval, mivel minden cég számára meg kell találni az optimális felszerelést és minden helyszínre a megfelelő beállítást.
Jó megközelítést kínál a vegyes kukoricatermesztés
Emellett a szántóföldi gazdálkodási stratégia és a faj- vagy rovarvédelmi programok tekintetében a vegyes kukoricatermesztés jó megközelítést kínál. Elősegíti a biodiverzitást, kombinált vegyi és mechanikai intézkedéseket tesz lehetővé a gyomirtás érdekében, csökkenti a nitrogénműtrágya szükségességét az alul ellátott talajokon, és a magasabb fehérjetartalom révén esetleg kiegyensúlyozottabb tápanyag-összetételt biztosít a szilázsban.
Különösen nyáron, amikor kevés a virág, további virágos növények gazdagítják a tájat. A futóbab különféle kísérletekben és a gyakorlatban is különösen alkalmas partnernek bizonyult. Míg Németországban 2018-ban még csak 400 hektár körüli területen termesztették ezt a vegyes kultúrát, addig 2020-ban már 15 000 hektár körül alakult, és a tendencia emelkedő.
(Forrás: agritechnica.com)
