A németországi kutatások a kettős hasznosítású csirkék bevezetését támogatják. A RegioHuhn projekt jelenleg 3 intézetben és 19 Naturland gazdaságban folyik. Azzal a céllal, hogy helyi fajták és nagy teljesítményű hibridek keresztezését fejlesszék. A Huhn³ projekt emellett egy olyan fajtatiszta egyed létrehozására összpontosít, amely kiegyensúlyozott tojásrakási, növekedési és állatjóléti paramétereken alapul.
A kettős hasznosítású csirkékkel kapcsolatos német kutatás 2019 márciusában kezdődött a Bonni Egyetemen. A kettős hasznosítású tyúkok nagyszabású kutatásának oka a tojóvonalakban a hím ivarú naposcsibék (OKT) leölésének tilalma volt.
Ez év január 1-je óta a németországi étkezési tojást termelő tojótyúktartóknak törvényileg kötelező OKT-tanúsítvánnyal rendelkezniük. Ezen túlmenően Németország a tojások in-ovo nemesítése mellett még tovább kíván haladni a fenntartható tojás- és baromfihús-termelés irányába.
Mindkét projektet, a RegioHuhn és a Huhn³ projektet Dr. Inga Tiemann, a Mezőgazdasági Mérnöki Intézet munkatársa vezeti, és a precíziós baromfitenyésztésre összpontosít.
A RegioHuhn projektet 3 német kutatóintézet valósítja meg: a Bonni Egyetem Mezőgazdasági Mérnöki Intézete, a Bajor Állami Mezőgazdasági Kutatóközpont és a Friedrich-Loeffler Intézet.
A német Naturland szervezet is részt vesz ebben a tanulmányban, és a Naturland 19 baromfifarmján gyakorlati kutatás folyik a kettős hasznosítású csirkékkel kapcsolatban. A Huhn³ a kettős hasznosítású tulajdonságok kialakítására összpontosít 1 genotípuson belül, például az angol Ixworth, valamint a gazdálkodási irányelvek leírására.
A kettős hasznosításra vonatkozó megközelítések
A Huhn³ projekt részét képezi a tojást és a húst egyaránt megfelelő teljesítményű, valamint magas jóléti szintet elérő kettős rendeltetésű csirke előállításának célja is. A projektet Észak-Rajna-Vesztfália tartomány támogatja.
Senta Becker doktorandusz (MSc Animal Sciences) vezeti a kutatást az Ixworth fajtával kapcsolatban, amely egy jól ismert kettős hasznosítású fajta, bár kereskedelmi forgalomban már évtizedek óta nem használják.
Ahogy Becker elmagyarázza: „Ezt a fajtát Angliában már kifejezetten kettős hasznosításúként fejlesztették ki. A tyúkok tojóteljesítményére és a kakasok növekedési teljesítményére vonatkozó – genetikai – kettős célú tulajdonságok fejlesztésére összpontosítunk. De a hibridekhez képest a tartást is ki kell igazítanunk, mivel a kettős rendeltetésű csirkéknek más táplálkozási igényeik vannak.”
A königswinteri Campus Frankenforst kutatóközpont területén található speciális istállóban 350 Ixworth tyúkot és kakast tartanak külön karámokban. Ezekben az ólakban speciális kutatási tojófészkeket használnak, így a vonatkozó paraméterek, mint például a tojások száma, a tojások mérete és súlya, valamint a tojáshéj minősége egyedileg mérhetők.
Melyek lennének a legjobb keresztezések?
A növekedési jellemzőket is mérik, például a súlyt és a köztes vágási súlyt.
A tanulmány másik részét, a RegioHuhnt a német Élelmezési és Mezőgazdasági Minisztérium finanszírozza. Ugyanebben a kutatóközpontban található egy modern istálló is, ahol megtekinthetők a kettős célú csirkékkel kapcsolatos kutatásokat bemutató információs táblák. A kutatás második részét ebben az istállóban végzik, és azt vizsgálják, hogy melyek lennének a legjobb keresztezések a németországi ökológiai baromfigazdaságok regionális kettős hasznosítású tyúkjai számára.
Ezt a RegioHuhn nevű projektet Verena Meuser (MSc Animal Sciences) PhD-hallgató (MSc Animal Sciences) végzi, aki szintén a Bonni Egyetemről érkezett. A vizsgálatban használt fajták túlnyomórészt Németországból származnak, néhány fajta Belgiumból és Ausztriából.
A regionális „tiszta fajtákat” kereskedelmi hibridek szülői vonalaival keresztezik, tojótyúkok (White Rock, Lohmann Breeders), valamint lassú növekedésű brojlerek (Ranger Gold, Aviagen) szülői vonalaival. A RegioHuhn-ban keresztezett tiszta fajták az Altsteirer, Augsburger, Ramelsloher, Malines és Bielefelder Kennhuhn.
„Ezeknek a tiszta fajtáknak a kakasait a Lohmann és az Aviagen hagyományos kereskedelmi genotípusú szülői tyúkjaival keresztezik” –
mondja Verena Meuser. Az egyes fajtatiszta egyedek utódainak keresztezései – egy Rangerrel és egy White Rockkal – különböző istállókban folyamatos teljesítményvizsgálaton vesznek részt.
„A kutatás végső célja, hogy kiderítsük, mely keresztezések adják a legjobb tojó- és növekedési eredményeket” – magyarázza. Az eredmények 2023 elején állnak majd rendelkezésre.
Az állatspecifikus teljesítményadatok és az állatok viselkedése is nagy hangsúlyt kap. Ezeket a megfigyeléseket a lehetőségekhez mérten naponta végzik, azzal a céllal, hogy egyedenként a lehető legtöbb információt nyerjék, a teljesítménytől kezdve a gyakorlati kezelésig, különösen, hogy a tyúkok nyugodtak és könnyen kezelhetők-e.
Genetikai és takarmányozási szempontok
Ez év augusztusában egy másik projekt is indult a németországi kettős hasznosítású csirkék kutatásának keretében. „Ebben a tanulmányban, az OekoGenben a kettős hasznosítású csirkék genetikai szempontjait fogjuk még alaposabban megvizsgálni” – mondja Dr. Tiemann. „Tehát megvizsgáljuk az egészséget, a viselkedést és a tenyésztési programokat, valamint a takarmányozási és marketinglehetőségeket. Különösen az állatok egészségére kiterjedő jóléti mutatókat, beleértve a madárinfluenzával, belső parazitákkal szembeni ellenálló képességet és a csontok szilárdságát, valamint a viselkedésbeli megküzdési stratégiákat” – tette hozzá.
A kutatótyúkok takarmányát a Reudink szállítja, amely elsősorban baromfi, sertés és kérődzők számára gyárt ökológiai takarmányt (a holland ForFarmers tulajdonában).
Életciklus-értékelés
Dr. Tiemann szerint a kettős hasznosítású csirkéknél az állatjóléti értékelés is nagyon fontos. „Az életciklus-értékelés teljesebb képet ad. Ellenőrizzük, hogy a csirkék szabadon járnak-e, hogy nem csipkedik-e egymást, mennyire élénkek, és használják-e a fészküket. Számunkra ez a jelenlegi kutatás fő célja, de természetesen a baromfitelepek a keresztezések gazdasági teljesítményét is vizsgálják”.
(Forrás: poultryworld.net)
