Az Európai Unió legészakibb kajszibarack-termelő országaként hazánkban közel 5300 hektáron terem ez az igazán sokoldalúan felhasználható gyümölcs. Azt, hogy milyen és mekkora lesz a termés, minden évben a tavaszi fagyos napok száma határozza meg. Ebben az évben szerencsére nem érte jelentős fagykár a kajszit, ezért közel 26 ezer tonna kajszi várható, ami nem számít rekordtermésnek, de a tavalyihoz képest megfelelő mennyiségű.
A NAK közleménye szerint Magyarországon a kajszibarack nemesítése több mint 70 éves múltra tekint vissza és a mai napig jelentős szerepe van.
„Tulajdonképpen egyfajta nemzeti kincs a tordasi fajtakísérleti állomás, amelyen közel 350 kajszifajtát tartanak fenn. Ezek vizsgálatainak eredményei a jövőben valós és hasznos információkat adhatnak a hazai kajszitermesztők számára, például a megfelelő fajtahasználat vonatkozásában” – mondta a köztestület elnöke, Győrffy Balázs.
Számos magyar eredetű fajta van, melyek közül a legismertebbek talán a Gönci magyar kajszi, a Mandulakajszi és a Ceglédi óriás.
A kajszibarack tulajdonságai
A kajszi melegkedvelő gyümölcs, amely tőlünk északabbra már nem is igen él meg. A kissé meszes, levegős talajokon fejlődik a legjobban. Fényigényes, fája 4-7 méter magasra nő, akár 90 évig is él. A kajszi maga gömbölyű, kissé lapított, középbarázdával rendelkező, bársonyos héjú gyümölcs, megérve narancsos sárga, míg a naposabb oldalán pirosas színű. Vitamintartalma magas, A-, B- és C- vitaminban is bővelkedik. Továbbá jelentős rosttartalma miatt tápláló, ugyanakkor kalóriatartalma nem magas, tartalmaz magnéziumot, káliumot, és kitűnően hidratál is, hiszen 85%-a víz.
Hazai körülmények között a nappali meleg és a hűvös éjszakák váltakozása miatt kiváló cukor-sav arány, valamint harmonikus ízek és finom zamatok alakulnak ki a gyümölcsben.
A legízletesebb és a legegészségesebb, ha nyersen fogyasztjuk a kajszit, de számos felhasználási módja ismert. Készülhet belőle leves, ivólé, köret húsok mellé, vagy eltehető télire aszalva, befőttként, bár a legnépszerűbb módja mindenképpen a lekvár. Némelyik fajtának még a magbele is hasznosítható, például perszipán készül belőle a marcipán pótlására, de a barackmagolajat a szépségipar is alkalmazza. Fontos, hogy csak bizonyos fajták édes magja használható, a kesernyések nagy mennyiségben mérgezők lehetnek ciántartalmuk miatt.
Három néven egy gyümölcs
Kujáni Lászlóné Olga kajszibarack- és meggytermelő arról beszélt, hogy a kajszi, a kajszibarack és a sárgabarack valójában ugyanaz a gyümölcs. Egy gyümölcs három névvel és rengeteg fajtával. Egy ültetvényen belül is több fajtát célszerű telepíteni, ami a beporzás szempontjából is szükséges.
„A szedésnél az a fontos, hogy a gyümölcs ép maradjon, ezért nem rázzuk a fáról a barackot, hanem speciális, zsebes kötényben gyűjtjük, és onnan rakjuk a ládákba, kosarakba. A tárolás során fontos, hogy kocsánnyal lefelé tartsuk a gyümölcsöt, mert így párolog el a szén-dioxid, és áll el tovább a gyümölcs.”– mesélte Kujáni Lászlóné.
Az Európai Friss Csapat videójában azt is elmondta, mi a finom magyar kajszi titka:
A Tolna megyei sárgabarack 2022-es éve
Azt a Teol írta meg, hogy Tolna megye gazdálkodói szerint nem volt egységes a termés mennyisége és minősége sem. Báta, Bátaszék, Pörböly környékén a májusi jégeső nagy kárt okozott, ugyanakkor Kisvejke környékén például szép lett a termés. Tolna megyében több, mint 600 hektáron termelnek sárgabarackot a gazdálkodók. A legtöbb ültetvény Kisvejke, Bonyhád, Szekszárd és Bátaszék határában van. Legutóbb 2019-ben volt bőséges termés, az elmúlt két év pedig – a kései fagyok miatt – egyszerűen tragikus volt mind a termelők, mind a fogyasztók számára.
Komonyi Orbán bátaszéki termelő elmondta, az ide év nem kerül be a jobbak közé. Ők ugyanis nagy mennyiségű jégesőt kaptak május 25-én, aminek meg is lett a hatása.
– Őszibarackból az öt hektáros területen 500 mázsa helyett 10 mázsa körüli a termés, ebben szerepet játszott a tafrina is a jég mellett – mondta a gazdálkodó. – A sárgabarack felét leverte a földre a vihar, a másik feléből tudtunk értékesíteni, de a jéggel vert barackokat legfeljebb cefrének lehetett eladni. Így a gyümölcs 25 százalékát tudtuk csak értékesíteni, monda Komonyi Orbán. Közölte, hogy éppen a jégeső előtt korlátozták le a termés egy részét, mert óriási mennyiség volt a fákon, és szép nagy szemű barackokat szerettek volna a piacra vinni.
Az idén viszonylag jó ára volt a baracknak a piacokon, mondták a lap által megkérdezett termelők. Kilónként 500 forint alatt nem lehetett a kajszihoz hozzájutni, és még a cefrének valót is el lehetett adni kilónként 350 forintos áron – írták.
A termelők közül többen is szóvá tették azt, hogy ugyan előírás, hogy minden gyümölcsös ládán fel kell tüntetni az áru származási helyét, hol termett, a szedés idejét, a fajtát, a termelő nevét, azonosítóját, ugyanakkor a tapasztalat az, hogy ezek meglétét senki nem ellenőrizte. Így nagyon sokan vissza is éltek ezzel. Ez azért is szomorú, mert még a kereskedők többsége sem tudta azt, honnan való az az áru, amit éppen eladásra kínál.
A tavaszi fagyot túlélte a barack
Az idei tavasz is bővelkedett izgalmakban, már ami a baracktermelőket illeti. Április 12-e körül némileg váratlanul mínusz 4 és mínusz 7 fok közé hűlt éjszaka a levegő. Aki csak tehette, felkészült arra, hogy minden eszközt bevessen a növények védelme érdekében: készenlétben álltak az öntözőrendszerek, kihelyezték a fagyvédelmi gyertyákat, a gázüzemű telepített és mobil gépek is várták az indítást.
Az idei tavasz tanulságául talán az szolgálhat, hogy az öntözésbe és a fagyvédelmi eszközökbe történő beruházások egyre inkább elkerülhetetlenek. A termelői tapasztalatok szerint a szélgépek kiválóan működtek, még gyenge inverzió esetén is emeltek pár fokot a hőmérsékleten. És bár az idei tavaszi fagyokat jó állapotban vészelte át a barackágazat, nem szabad elfelejteni, hogy ritka az ilyen szerencse, erre alapozni nem lehet a jövőben – írták.
