Az európai termelőket képviselő érdekvédelmi szövetség szerint elszakadt a valóságtól az Európai Parlament növényvédő szerek korlátozására tett javaslata. Úgy látják, a vegyszerhasználat 50 százalékos csökkentése sem lehetséges 2030-ig a termelés visszaesése nélkül, a 80 százalékos mérséklés pedig egyenesen abszurd cél. Áremelkedésre és több káros anyag kibocsátásra számítanak akkor, ha a javaslat a gyakorlatban is a művelési technológiák részévé válna.
Megvalósíthatatlannak és abszurdnak tartja a COPA-COGECA (az európai gazdálkodók egyik legerősebb érdekcsoportja) az Európai Parlament új javaslatát, amelyben egyes növényvédő szerek használatának 80 százalékos csökkentését érnék el 2030-ig – írta a Napi.hu. A legnagyobb európai termelői érdekképviseleti szövetség szerint az összes eddig megjelent hatástanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a növényvédő szerek 50 százalékos csökkentésére vonatkozó, az Európai Bizottság “Farm to fork” stratégiájában megfogalmazott cél több szempontból is hátrányos. Élelmiszerdrágulás várható.
Szerintük a változás eredménye
- a termelés érdemi visszaesését;
- az élelmiszerárak jelenlegi inflációt is meghaladó emelkedését;
- valamint az EU-ban elért csökkenésnél jóval jelentősebb károsanyag-kibocsátás növekedést okozna a harmadik országokban.
Mivel járna a növényvédő szerek választékának és felhasználásának csökkentése?
Az érdekképviselet rámutatott: noha az egyetemek és az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) hatásvizsgálatai egyértelműen az európai mezőgazdaság jelentős visszaesését vetítik előre, olyan tudományos bizonyítékok még mindig nem állnak rendelkezésre, amelyekkel igazolható a növényvédő-használat erőszakos korlátozásának kedvező hatása. A parlamenti javaslattevő ráadásul elutasítja, hogy átfogó hatásvizsgálat készüljön a 80 százalékos mérséklés következményeiről.
A dokumentum ugyanakkor olyan kötelező jogi korlátokat ró a tagállamokra, amelyek szintén kezelhetetlennek tűnnek – írták.
A COPA-COGECA anyaga arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedben a gazdák és a szövetkezetek mindenütt Európában elkötelezték magukat a vegyszerhasználat csökkentése és a szintetikus növényvédő szerekkel szemben az alternatív megoldások alkalmazása mellett. Ezért jelentős erőfeszítéseket tettek a növényvédők kiváltására és az integrált növényvédelmi rendszerekre való átállásra.
Időt és politikai támogatást kérnek a gazdák
Ennek az útnak a folytatásához azonban nem a gazdálkodók mindennapi tapasztalatitól elszakadó javaslatokra van szüksége, hanem
- időre;
- új eszközökre;
- pénzügyi segítségre;
- és politikai támogatásra van szükségünk.
A leegyszerűsített, célokra összpontosító politikai megközelítés a lehető legkárosabb és a legkevésbé hatékony megoldás az Európai Unió mezőgazdasága számára – tette hozzá közleményében a Copa-Cogeca.
Az élelmiszerdrágulás lehet a túl sok szigor eredménye
Az Európai Bizottság 2022. nyáron terjesztette elő a növényvédő szerek felhasználásának korlátozására vonatkozó javaslatát. A terv, hogy a vegyszerhasználatot jelentősen korlátozza, és 2030-ra a 2015 és 2017 közötti felhasználáshoz képest 50 százalékkal csökkentse a növényvédő szeres védekezést az Európai Unió egész területére kötelező irányelvvel.
Noha az 50 százalékos növényvédő-használat korlátozásáról is heves vita folyik, az Európai Parlament egy 2023. február 6-án tett javaslata szerint a képviselők már ennél is nagyobb, 80 százalékos korlátozást szeretnének elérni a leginkább károsnak ítélt szerekre.
A vegyszerhasználat korlátozása érdekében pedig extra adót vezetne be a szerekre. A dokumentum szerint a referenciaidőszakot is átírná az EP. Az eredeti javaslatban a 2015-2017-es időszak átlagához mérten kellene csökkenteni a peszticidhasználatot, míg az új javaslat már a 2018-2020-as időszakot venné alapul. Mivel az európai mezőgazdaságban évről évre csökken a vegyszerek felhasználása, így a jelentősebb csökkentést alacsonyabb bázis figyelembevételével kellene végrehajtani – írták.
A tagállamok átfogó hatástanulmányokra várnak
A tagállamok egyelőre csak az 50 százalékos növényvédő-mérséklésről próbálnak dönteni, ugyanakkor decemberben arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy készítsen átfogó hatásvizsgálatot az esetleges következményekről. A tagállamokat tömörítő Tanács a készülő hatásvizsgálat ismeretében foglal csak állást a növényvédő-használatra vonatkozó tervről – fogalmaztak.
