Amikor Ben Loewith kanadai tejtermelő borjai jövő tavasszal megszületnek, a világon az elsők között lesznek, akiket egy konkrét környezetvédelmi céllal tenyésztettek: hogy kevesebb metánt böfögjenek. Loewith, egy harmadik generációs gazdálkodó júniusban kezdte meg 107 tehén és üsző mesterséges megtermékenyítését az első olyan bika spermájával, amely alacsony metánszintű genetikai tulajdonsággal rendelkezik.
„Az alacsonyabb kibocsátásra való szelektív tenyésztés, amennyiben nem áldozunk fel más tulajdonságokat, könnyű győzelemnek tűnik” – mondta Loewith.
Segíthet a genetika
A tudósok és a szarvasmarha-ipar szakértői szerint a kevesebb metánt kibocsátó tejelő szarvasmarhák előállítására szolgáló, kereskedelmi forgalomban kapható genetika megjelenése segíthet az üvegházhatást okozó gáz egyik legnagyobb forrásának csökkentésében.
A böfögés a szarvasmarhák metánkibocsátásának legfőbb forrása. A Semex, a Loewith spermáját értékesítő genetikai vállalat szerint az alacsony metánszintű tulajdonság bevezetése évente 1,5%-kal, 2050-re pedig akár 20-30%-kal is csökkentheti a kanadai tejelőállomány metánkibocsátását.
A vállalat idén tavasszal kezdte meg a metánjellemzővel ellátott sperma forgalmazását 80 országban. Drew Sloan alelnök elmondása szerint a korai eladások között szerepel egy nagy-britanniai gazdaság, valamint tejgazdaságok az Egyesült Államokban és Szlovákiában.
Ha széles körben alkalmazzák, az alacsony metánszintű tenyésztés „mélyreható hatással” lehet a szarvasmarhák kibocsátására világszerte – mondta Frank Mitloehner, a Kaliforniai Davis Egyetem állattudományi professzora, aki nem vett részt a tulajdonság kifejlesztésében.
Van, aki emésztési problémákra figyelmeztet
A tejipar egyes képviselői továbbra sincsenek meggyőződve az alacsony metánszintű tenyésztésről, mondván, hogy emésztési problémákhoz vezethet.
Kanada mezőgazdasági minisztériuma e-mailben közölte, hogy még nem értékelte a termék alapjául szolgáló metánértékelési rendszert, de az állattartásból származó kibocsátások csökkentése „rendkívül fontos”.
Az állattenyésztés a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 14,5%-áért felelős. A metán a szén-dioxid után a második legnagyobb üvegházhatású gáz.
Bár a gazdák adalékanyagokkal etethetik a szarvasmarhákat a metántermelés csökkentése érdekében, ezek hatása elmúlik, amint a szarvasmarhák már nem eszik őket, és az Egyesült Államokban nem engedélyezett a használatuk, mondta Mitloehner.
Az alacsony metánszintű tenyészanyag a Semex és a kanadai Lactanet tejfelvételi ügynökség közötti együttműködés eredménye, és kanadai tudósok kutatásain alapul.
Hétéves egyetemi kutatáson alapul
A Lactanet áprilisban közzétette a világ első nemzeti genomikus metánértékelését, és 6000 gazdaságban, a kanadai tejgazdaságok közel 60%-át képviselő holstein tehenek és üszők eredményeit dolgozta ki.
A nyilvántartás a Guelphi Egyetem és az Albertai Egyetem tudósainak hétéves kutatására támaszkodott, hogy megmérje a tejelő szarvasmarhák metánszintjét.
A tudósok rögzítették a szarvasmarhák kilégzését, hogy megmérjék a metánt, majd az adatokat összehasonlították a genetikai információkkal és a tejmintákkal.
A kanadai tejelő tehenek metánkibocsátása széles skálán mozog, napi 250 és 750 gramm között – mondta Christine Baes, a Guelphi Egyetem állattani biotudományok professzora, aki dolgozott a projektben.
Egyre alacsonyabb kibocsátás az egymást követő generációknál
Az alacsony metánszintű tulajdonság szelektálásával az egymást követő generációk számára egyre alacsonyabb kibocsátást lehetne biztosítani – mondta.
„Az áttörést itt az jelenti, hogy összekapcsoljuk ezeket a különböző összetevőket, hogy az állatok valódi lélegzetvételén alapuló nemzeti tenyésztési értékbecsléssel rendelkezzünk a metánkibocsátásra vonatkozóan” – mondta Baes.
„Genomikai információkkal is rendelkezünk, ezeket összevetjük, és szinte egy telefonkönyvet hozunk létre, amelyből kiderül, hogy „ennek az állatnak ilyen és ilyen génjei vannak, és ennyi metánt termel.”
A pénzügyi ösztönzők megjelenéséig lassúak maradnak az eladások
A Semex kutatási és innovációs alelnöke nem volt hajlandó értékesítési előrejelzéseket adni, de arra számít, hogy az eladások lassúak maradnak, amíg nem jelennek meg pénzügyi ösztönzők.
A kanadai kormány jelenleg nem kínál ösztönzőket az alacsony metán-dioxid-kibocsátású szarvasmarha-tenyésztésre, de a mezőgazdasági minisztérium e-mailben közölte, hogy Ottawa dolgozik azon, hogy a jobb trágyagazdálkodással történő metáncsökkentésért kompenzációs krediteket vezessen be.
Van, ahol már ösztönzik a gazdákat
Néhány ország és élelmiszeripari vállalat már elkezdte ösztönözni a gazdákat az alacsonyabb kibocsátású szarvasmarhákra való áttérésre.
Új-Zéland 2025-ben kezdi megadóztatni a gazdákat a szarvasmarhákból származó metán után.
A Nestle (NESN.S) és a Burger King anyavállalata, a Restaurant Brands International (QSR.TO) a szarvasmarhák táplálkozásának megváltoztatásával kezeli a metánproblémát ellátási láncaiban.
Mitloehner elmondta, arra számít, hogy a vállalatok idővel az alacsony metánszintű tenyésztést is elismerik.
„A genetikai változás tartós és a következő generációkban halmozódik, így jelentős csökkentést eredményezhet” – mondta Lohuis. „Természetesen nem ez az egyetlen eszköz, amelyet a tejtermelők a gazdaságon belüli metáncsökkentésre használhatnak, de ez lehet a legegyszerűbb és legalacsonyabb költségű megközelítés.”
Problémás lehet?
Más tejipari szakértők szerint egy ilyen megközelítés problémás lehet.
Juha Nousiainen, a finn Valio tejüzem vezető alelnöke arra figyelmeztetett, hogy ha a szarvasmarhákat úgy tenyésztik, hogy kevesebb metánt böfögjenek, az emésztési problémákat okozhat.
A metánt a tehén bélrendszerében lévő mikrobák termelik a rostok emésztése során, nem pedig maga az állat – mondta.
Visszatérve a gazdaságába, Loewith kíváncsian várja, hogy a tenyésztési döntések hogyan alakulnak majd.
„Ha ez olyasmi, amit generációról generációra megduplázunk, akkor a hatás még jelentősebbé válik.”
(Forrás: reuters.com)
