Nem eszik elég marhahúst a magyar, a kamara lépett

Újabb ágazatot támogat fogyasztásösztönző kampánnyal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Ezúttal a szarvasmarha-, azon belül is a húsmarhaágazat a kedvezményezett. A marhahús fogyasztást népszerűsítő kampány mellett szól az is, hogy bár a statisztikai adatok szerint 2004 óta közel négyszeresére -148 ezer egyedre- bővült a húshasznú tehénállomány, ám ezzel nem emelkedett egyenes arányban a hazai fogyasztás.

A marhahúsnak nagyjából két-háromféle felhasználási módja terjedt el a háztartási gasztronómiában: marhalábszár-hús és/vagy marhacomb a gulyásleveshez, bélszín a tatárbeafstekhez. Pedig ennél jóval többféle módon lehet elkészíteni a szarvasmarha húsát. Többek között ez az egyik ok, amiért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) március 7-én elindította a marhahús-fogyasztást ösztönző kampányát. Erről a NAK cikke számolt be.

Több marhahús fogyasztását tartja követendőnek a Kamara, ezért tájékoztató kampányt kezdett
Több marhahús fogyasztását tartja követendőnek a Kamara, ezért tájékoztató kampányt kezdett

Jelenleg évente fejenként 2-2,5 kg marha- és borjúhúst eszünk. Ez az egészségügyileg indokolt mennyiség csupán harmada. Ezért döntöttünk amellett, hogy kampányt indítunk a marhahúsfogyasztás népszerűsítéséért. Ugyan Franciaországban évente, fejenként 24 kg marhahúst fogyasztanak, mi azt szeretnénk, ha a közreműködésünkkel a hazai lakosság megközelítené az uniós átlagot, azaz az évi 6-8 kg hús elfogyasztását – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Van még egy további ok is. A NAK elnöke elmondta, az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint tavaly 106 ezer szarvasmarhát vágtak le Magyarországon, amelyek 64 százaléka tehén, 23 százaléka bika volt.

Ez rámutat arra, hogy sajnos idehaza jellemzően a tejtermelésüket befejező teheneket vágják le, és nem a kimondottan erre a célra tenyésztett húsmarhákat. Viszont a kettő közötti minőségi különbség érzékelhető.

Az pedig, hogy a vásárló célzottan húsmarhát vegyen, a NAK elnöke szerint a feldolgozóipar megerősítésével érhető el. Fontosnak tartjuk azt is, hogy fejlesszük a feldolgozóipart, hogy minél magasabb feldolgozottsági szintű marhahúst állítsunk elő. Csak a hazai üzletekben és vendéglátóhelyeken is elérhető, minőségi marhahússal képzelhető el a hazai marhahúsfogyasztás növekedése. A kamara az ágazat szereplőivel együttműködve minden ilyen irányú törekvést támogat – mondta Győrffy Balázs.


A marhahús kiváló fehérjeforrás. Nagy mennyiségben tartalmaz B12-vitamint, ami nélkülözhetetlen a vérképzéshez és az idegrendszer működéséhez. A marhahús fontos vasforrás is. Magas cinktartalma erősíti az immunrendszert, foszfortartalma pedig erősíti a fogakat és a csontokat. A marhahús alapvető élelmiszer, az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozáshoz ugyanúgy hozzátartozik, mint a gabona, zöldség, gyümölcs vagy a tej.

Süle Katalin, a NAK Zala megyei elnöke, charolais-tenyésztő

A megszokott kamarai fogyasztásösztönző kampányok (dinnye, alma stb.) általában a kiskereskedelmi láncok bevonásával zajlanak, ám ez a mostani kicsit rendhagyó lesz. Egyfelől a következő hónapokban a NAK a marhahús szélesebb körű felhasználási lehetőségeit mutatja be különböző eszközökkel és különböző kommunikációs csatornákon, másfelől a kamara szakemberei a húsmarhatartással, a szarvasmarhák hazai feldolgozásával, valamint a marhahúsok vásárlásával, tárolásával, elkészítésével és fogyasztásával összefüggő érdekes és hasznos információkat osztanak meg.

Megéri-e húsmarhát tartani?

Két kifejezetten érdekes kérdés is előkerült a sajtótájékoztatón. Szóba került, hogy szükség van-e pont olyankor elindítani ezt a kampányt, amikor a globális irányzat alapján – a szarvasmarhák által okozott ökológiai lábnyom miatt – éppen a marhahúsfogyasztás visszaszorítása történik. Erre Győrffy Balázs úgy reagált, hogy az emberi tevékenységnek sokkal jelentősebb az ökológiai lábnyoma. A tenyésztés, a hústermelés visszafogásával érdemben nem fog javulni a környezet állapota. Hozzátette, a természetes biológiai környezetben tartott szarvasmarhából készült hústermék szintén bioterméknek tekinthető. Másfelől szerinte az ember alapvetően mindenevő, így felesleges mesterségesen valamiről leszoktatni vagy valamire rászoktatni. Kérdés volt az is, hogy gazdaságos-e egyáltalán a szarvasmarha-tenyésztés és -tartás a támogatások nélkül? Süle Katalin válasza szerint marhával foglalkozni egy életforma. Sem ő és még nagyon sok tenyésztő sem kizárólag azért tart állatot, mert annak anyagi haszna van. Hozzátette, hogy jelenleg a szarvasmarha tartása Magyarországon kifizetődő, biztos megélhetést ad.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Jön az újabb pénz szarvasmarha és juh tenyésztőkne... Folytatódik a kifizetés a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból f...
A marhahúspiac globális alakulása 2015-ben Amerikában csökkenhet idén a marhahús kibocsátás; Brazíliában és Argentínában áremelkedés várható marhahús terén, míg globálisan nőhet a marhahústerme...
Hanyatlóban a marhahús globális termelése A növekvő kínai kereslet hatására Kína marhahús importja jelentősen megnövekedhet, miközben a globális termelés csökkenőben van. Az USA-ban csökken a ...
Idén is lesz Tarka Marha fesztivál! Már 16. alkalommal rendezik meg augusztus 12-14 között a Tarka Marha fesztivált Bonyhádon. A hétvége folyamán számtalan színes és érdekes programmal v...
Süteménytől lesz méregdrága az ausztrál marhák hús... Süteményt, cukorkát és csokoládét esznek Ausztráliában a húshasznú szarvasmarhák. Na, nem egész életükben, csak a vágás előtti néhány hónapban azért, ...
A húsmarhatenyésztés nagy kihívásokat és még nagyo... A húsmarhatenyésztés hazai hagyományai hosszű időre nyúlnak vissza, és igen jövedelmező ágazatnak bizonyult mind a korábbi, mind a mostani időkben. Ez...