Indiai kutatók értékelték a nyílt területre való kijutás hatását a malacok teljesítményére és jólétére a nyár folyamán. A verejtékmirigyek hiánya és a vastag bőr alatti zsírréteg növeli a malacok hőstresszel szembeni érzékenységét. Ez veszélyezteti az egészséget, a jólétet, a teljesítményt és a termelékenységet. A kutatók húsz 3 hónapos malacot (10 ivartalanított hímet és 10 nőstényt) választottak ki a kísérlethez.
Minden karámban volt egy fedett és egy nyitott terület, sík típusú vasbeton padlóval, amely a nyitott terület felé lejt. A csoport véletlenszerűen osztotta el a malacokat 2 tartási kezelési csoportba: vagy egy fedett területhez való hozzáférést biztosítottak, ahol a padlón egy malacra 0,9 m2 jutott, vagy pedig egy fedett és egy nyitott területhez való hozzáférést, ahol a padlón egy malacra 1,8 m2 jutott.
Szinte mindent kiszámítottak, megszámoltak
Kiszámították a napi maximális és minimális hőmérsékletet, a relatív páratartalmat és a hőmérséklet-páratartalom indexet a napra és a különböző kétnapos időszakokra vonatkozóan. Ezen kívül feljegyezték a testsúlyt, a testhőmérsékletet és a napi takarmányfelvételt, valamint kiszámították a súlygyarapodást, a fehérje- és energiafelvételt, a takarmányátváltási arányt, a fehérjehatékonysági arányt és az energiahatékonysági arányt.
A kutatók a malacok jólétét fiziológiai, viselkedési és biokémiai változások alapján értékelték. Pontozták a bőr- és patasérüléseket, hogy felmérjék a fizikai sérülések mértékét. A sertések viselkedési tevékenységét és pihenési preferenciáját minden egyes karámban lévő sertés esetében 3 alkalommal rögzítették. A csapat vérminták segítségével vizsgálta a biokémiai változásokat, beleértve a glükózt, a glicerideket, a kortizolt, az összfehérjét, az albuminszintet, a BUN-t, a kreatinint, az SGPT-t és az SGOT-t.
Mikroklímaprofil a kísérlet során
A termikusan semleges hőmérséklet a növésben lévő sertések esetében 18 és 25 °C között mozog. Ebben a vizsgálatban azonban a minimális és maximális hőmérséklet 18,49-28,90 °C és 24,65-34,94 °C között mozgott. Ezenkívül a 30 kg-nál nagyobb súlyú sertések esetében a termikus komfortzónában a relatív páratartalom optimális tartománya 50-70% között változik. Ebben a vizsgálatban a minimális relatív páratartalom 30,80% és 50,87% között, a maximális relatív páratartalom pedig 56,06% és 74,69% között változott.
A szabad területre való kijutás nem befolyásolta a takarmányátalakítási arányt és a fehérjehatékonysági arányt a különböző kétnapos időszakokban.
Növekedési teljesítmény
Az átlagos testtömeg nem különbözött a csak fedett területre, illetve a fedett és nyitott területre egyaránt kijutó malacok között. Az átlagos napi súlygyarapodás mindkét csoportban 5 hónapos korig nőtt, majd 5,5-6,0 hónapos kor között csökkent. Ezenkívül a csak fedett területhez hozzáférő malacok napi takarmányfelvétele, fehérje- és energiabevitele 5 hónapos korukig magasabb volt a különböző kétnapos időszakokban.
A nyitott területhez való hozzáférés nem befolyásolta a takarmányátalakítási arányt és a fehérjehatékonysági arányt a különböző kétnapos időszakokban. A nyitott területre kijutott malacok energiahatékonysági aránya azonban csak az első két hétben, 5,5 hónapos korban és 5,5-6,0 hónapos kor között volt szignifikánsan jobb.
Fiziológiai változás
A malacok testhőmérséklete és légzési sebessége mindkét csoportban emelkedett a két hét alatt. A csoport ezt a hőstresszre való fogékonyság növekedésének tulajdonította az életkor előrehaladtával, és a kísérleti karámok környezeti hőmérséklet-páratartalom indexének megfelelő növekedésének.
Viselkedésbeli változások
A nyílt területhez való hozzáférés nem befolyásolta a vizelést, székletürítést, ivást és a játékos tevékenységeket, beleértve a futást, sétálást és dörzsölést. Nem befolyásolta továbbá az összes agonisztikus és felfedező tevékenység gyakoriságát, valamint a fej-, végtag-, farok- és patasérülések gyakoriságát. Azonban csak 5,5-6,0 hónapos kor között volt magasabb az összes pihenési és etetési idő a nyitott területhez hozzáférő malacoknál.
Biokémiai válasz
A nyitott területhez való hozzáférés nem befolyásolta a plazma biokémiai értékeit, beleértve a glükózt, a triglicerideket, a NEFA-t, az összfehérjét és az albuminokat. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy „a sertések tartására vonatkozó indiai szabványokban (1966) javasolt nyitott terület biztosítása nem volt kedvező hatással a növekedési teljesítményre és a jólétre, így a nyitott terület biztosítása megszüntethető a nyitott oldalú karámokban trópusi indiai körülmények között a termelési költségek egyidejű csökkentése mellett az intenzív sertéstenyésztésben a tartási beruházások csökkentésével a termelési költségek csökkentése révén.”
(Forrás: pigprogress.net)
