Összesen 38 kukorica hibridet teszteltek a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos posztregisztrációs fajtakísérletében idén. Takács Géza, a VSZT elnöke elmondta, hogy a kukorica az egyik legfontosabb és legnagyobb területen termelt szántóföldi növény Magyarországon. A gazdálkodók részéről jogos igény, hogy a termesztésbe kerülő fajtákról objektív, széleskörű információval rendelkezzenek. A posztregisztrációs kísérletünk ebben nyújt nekik komoly segítséget, immár 14 esztendeje.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke emlékeztetett rá, hogy rendkívüli időjárást hozott az idei esztendő a szántóföldi növénytermesztőknek. A tavaszi, 10 héten át tartó aszály például jelentősen hátráltatta a kukorica kelését. Így az idei vizsgálatok jól megmutatják, hogy melyek azok a hibridek, amelyek képesek tolerálni ezeket a szélsőséges körülményeket. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke kiemelte: a köztestület – jogszabályi felhatalmazás alapján – immáron harmadik éve állít össze ajánlati fajtalistát kukoricára. Őszi búzára második alkalommal készül ilyen lista, ebben az évben pedig az őszi káposztarepcével bővült a kísérletbe bevont növények köre.
Termőhelyek, éréscsoportok
Az idei kukorica fajtakísérletben a FAO 200, 300, 400 és 500 éréscsoportokba tartozó összesen 38 hibridet vetettek el a Nébih növényfajta-kísérleti állomás hálózatában – Szombathelyen, Tordason, Abaújszántón, Iregszemcsén, Eszterágpusztán, Jászboldogházán, Székkutason, Mezőhegyesen és Jánoshalmán – valamint a KWS kísérleti telephelyén, Hajdúböszörményben, egymástól eltérő adottságú földterületeken. A kísérletek szakmai felügyeletét a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) biztosította. A kísérletekben szereplő fajtákat idén is kódolták, a visszakódolásra a végleges kiértékelés után, idén a koronavírus-járvány miatt egy online rendezvényen került sor. A kísérletek eredményeiről készült kiadvány letölthető a NAK és a VSZT portáljáról, utóbbi oldalán elérhetőek a korábbi évek vizsgálatainak összefoglalói is.
