A húshasznú szarvasmarhatartás egyik legfontosabb kérdése a takarmányozás. Az állatok élelmezését szálas takarmányokkal, valamint gabonafélékkel oldják meg a gazdák, de emellett a legeltetés is kiemelt szerepet kap ezen a téren.
A legeltetés azon túl, hogy értékes tápanyagokkal látja el a marhákat, komoly költségcsökkentő szerepet is betölt a gazdaság életében. A legeltetés elsősorban tavasztól őszig tart, vannak azonban gazdák, akik jelentősen megnyújtják a legeltetésre szánt idő hosszát.
Ősszel az egyik legjobb hely a húshasznú marhák legeltetésére a kukoricatarló. Aki régi gépparkkal rendelkezik, igen jó minőségű és nagymennyiségű takarmányt legeltethet fel állataival a tarlóról. Ennek az az oka, hogy a régi gépek nagyobb veszteséggel dolgoznak, több kukoricacső marad a tarlón, melyet a jószág nagy kedvvel fogyaszt el. A modern gépek sokkal jobb hatásfokkal dolgoznak, így évről évre egyre kevesebb helyen lehet kukoricatarlón legeltetni.
Ahol mégis adott a lehetőség, ott a szakaszos legeltetés javasolt. 4-5 napig kell egy helyen legeltetni az állatokat és egy tehénre 100 négyzetméteres területet kell számolni naponta. A szarvasmarha először a legértékesebb takarmányt, a csőmaradványokat fogyasztja el, majd a leveleket és végül a szármaradványokat. Ez elméletileg fedezi az egyedek takarmányszükségletét, de ettől függetlenül figyelni kell az állatok kondícióját. Szükség esetén szénával ki kell egészíteni a szarvasmarhák étrendjét.
A kukoricatarló azonban véges, ezzel nem lehet igazán növelni a legeltetési időszakot. Éppen ezért célszerű telepített kaszálókat is létesíteni a szántóterületek mellé. Ezeken akár még télen is legeltethetjük az állományt, amellyel tovább csökkenthetjük a takarmányozási költségeket. A téli legeltetés azonban sokkal több munkával és odafigyeléssel jár, mint a nyári legeltetés.
Télen az állatok kondíciója nem romolhat, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a jószágok életjeleire. Kondícióromlás esetén azonnal be kell avatkozni, plusz tápanyaggal kell ellátni az állatokat. Télen a hidegben nagyobb ugyanis az állatok tápanyagigénye, köszönhetően a szeles, esős, havas időnek. Célszerű fasorral, bokrokkal védett, széltől óvott helyen legeltetni, persze, ha van rá lehetőség.
A téli legeltetés másik nehezítő körülménye lehet még, ha a legelő Natura 2000 területen helyezkedik el. Ebben az esetben ugyanis október 31. és április 23. között kizárólag akkor lehet legeltetni, ha a környezetvédelmi felügyelőségnél engedélyt kér a tevékenységre a gazda.
A nitrátérzékeny területekre november 15-től február 15-ig tilos kijuttatni trágyát, valamint fagyos, hóval borított, vagy vizes területre határidőn túl is tilos a trágya kihelyezése. A legeltetés viszont trágyázással is jár. Szerencséjük az állattartóknak, hogy bizonyos feltételek betartása mellett engedélyezett a legeltetés. Mindössze annyira kell figyelni, hogy a kijuttatott trágya éves szinten nem haladhatja meg a hektáronkénti 120 kilogramm nitrogénhatóanyag-mennyiséget.
Látható hát, hogy a húshasznú szarvasmarhatartás szinte csak legeltetéssel lehet gazdaságos tevékenység. A téli legeltetést azonban kellő körültekintéssel, megfelelő odafigyeléssel lehet csak végezni, viszont ha minden követelmény teljesül, a gazda és az állat is jól jár.
