Jól megkapták a vadászok. Az állattartók ugyanis a vadászokat hibáztatják, azok nem tesznek meg mindent az aranysakál gyérítése ellen. Pedig nem csak ők tehetnek az állat elszaporodásának megakadályozásáért. Az állattenyésztők egy kis odafigyeléssel szintén segíthetnek visszaszorítani a veszélyes ragadozót.
Az aranysakál (vagy másik nevén toportyán) a 90-es évek elejétől kezdett el visszatelepülni hazánkba. Egészen 2007-ig nem sokat ejtettek el belőle a vadászok, akkor azonban elkezdtek megszaporodni mind az elejtések, mind az általuk okozott károk. Az állattartók – elsősorban a juhtenyésztők – meg is kongatták a vészharangot, tenni kell valamit a sakál visszaszorítása érdekében.
A vadászok az elmúlt pár évben már pénzdíjat is kapnak, ha elejtenek belőle, így az a vád, miszerint nincsen kellő motivációjuk, nem helytálló. Tavaly az állattartók azt szorgalmazták, hogy törvénymódosítás segítségével kötelezzék a vadásztársaságokat az aranysakál okozta károk megtérítésére. Ez azonban nem lett volna etikus, mivel lényegében csak a vadászok tesznek valamit a ragadozók gyérítése érdekében, így nem történt meg a vadászati törvény ilyen jellegű módosítása.
Az aranysakál egyébként egy igen sokoldalú állatfaj. Rejtett életet él, búvóhelyeit nagyon nehéz megtalálni. Vadászni egyedül, párban és falkában is kiválóan tud. Éppen ezért olyan nehéz ellene védekezni. A vadászok szerint a rókával könnyebb dolguk van. Fontos azonban az aranysakál megfékezése, ugyanis az apróvadak és a háziállatok mellett a nagyvadállományokban is komoly kárt képes tenni.
A vadászok részéről – a szakértők szerint – a jelenleginél jobban megszervezett puskával és csapdázással történő gyérítéssel lehetne segíteni a sakálok okozta károk visszaszorítását. A gazdálkodók is tehetnek a kártételek ellen. A kerítés építése ugyan nem okoz megfelelő védelmet, a skandináv országokban előszeretettel alkalmazott szagriasztó azonban hatásos fegyvernek bizonyulhat. A farkasürülék-spray ugyanis sikeresen távol tartja az autópályától a toportyánokat.
De ami még ennél is fontosabb lenne: a gazdák azzal tennék a legtöbbet a sakálok ellen, ha nem a legelőre elletnék állataikat. Az aranysakál okozta kártételek zöme ugyanis a szaporodási időszakban, március végétől május közepéig következik be.
A kármegelőzésre tehát kiemelt figyelmet kell fordítani, melyet vadászoknak és gazdálkodóknak együtt kell megoldaniuk.
