Már elérhetőek a hazai üzletek polcain a magyar termesztésből származó friss tavaszi zöldségek. A növényházakban megtermelt paradicsom, paprika, uborka és salátafélék vitamintartalma és élelmiszeregészségügyi biztonsága egyaránt igen magas, ráadásul a friss magyar áruk mind ízben, mind frissességben sok esetben felülmúlják az importot. A hajtatott zöldségek termesztésének előnye, hogy külső, időjárási tényezőktől függetlenül, fedett termőhelyen, szabályozott víz–, levegő–, fény– és hőhatás mellett termelhetők.
A zárt termesztőberendezések alkalmazása a hazánkhoz hasonló mérsékelt éghajlati viszonyokkal rendelkező területeken terjedt el, ahol a szabadföldi termesztés kora tavasztól késő őszig tart. Ezzel a megoldással, fűtött vagy fűtetlen viszonyok között, fóliában vagy üvegházban a termesztési szezontól függetlenül folyik a termelés – írta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Nagy számban a minőségi magyar zöldségek
A 1,7 millió tonnás magyar zöldségtermelésnek közel negyede származik a zöldséghajtatásból. Ez mintegy 2 600 hektár technikai felületet jelent, amely – a többes (többszintes) hasznosítást is figyelembe véve – körülbelül 3400 hektár termőföldnek felel meg.
A legfontosabb hajtatott zöldségfajok között szerepel a paprika (kb. 1 500 hektár), a paradicsom (kb. 310 hektár), az uborka (kb. 100 hektár), és a hajtatott salátafélék (kb. 665 hektár). Fő hajtatási területeink a dél-magyarországi (77%) és a közép-magyarországi (13%) régiókban találhatóak.
Fejlesztés, támogatás, termálvíz és energiagazdag Magyarország
A 2020-as felmérések alapján (KSH) a növényházak területének 66%-a fűtetlen volt, 16%-án termálvízzel fűtött, 5,1 % pedig gáz, 2,3% biomassza, 11% pedig egyéb fűtésű. A fűtött hajtatóberendezések közel 94%-át geotermikus energiával fűtik. Hazánkban a megújuló energiaforrások közül a mély-geotermikus energiahasznosításban jelentős potenciál van. A fenntartható reális éves geotermikus jelenlegi kapacitásokat akár hatszorosára is lehetne növelni. 2013-ban a kormány elérhetővé tette ezen energia felhasználását a hajtatókertészek számára, egyedülálló módon hazánkban. A 2014-2020. évi EU költségvetési időszakban a Vidékfejlesztési Program keretében nyílt lehetőség fejlesztésekre, amelyre az ágazat részéről nagy igény mutatkozott. A geotermikus energia felhasználásával hazánk jelentős előnyt kovácsolhat a termesztésben a jelenleg fellépett energiaválságban.
A hazai hajtatott zöldségek azon ritka termékek közé tartozhatnak, ahol az az egész éven át történő áruházlánci beszállítás és a minőségi kínálat megoldott. A friss fogyasztás nemzetközi trendjének és az egyre szélsőségesebb időjárás figyelembevételével a növényházi termelés biztonságos, jó minőségű és időzített termékeket biztosít a hazai és nemzetközi piacra.
Bővítési lehetőségek
Növényházi termeléssel a termelési időszak széthúzására, ezáltal a hazai ellátás bővítésére, valamint az export növelésére is van lehetőség. Ezt igazolják a külkereskedelmi adatok is, ahol jól látható, hogy jelentősen megnövekedett az elmúlt években a hazánkban megtermelt zöldségek kivitele. A KSH adatai szerint az előző évhez képest 2021-ben +51%-kal nőtt a paradicsom, +16%-kal a paprika, és +11%-kal a salátafélék exportja.
Biológiai növényvédelem és élelmiszerbiztonság
A fogyasztók számára is kiemelten fontos, hogy a növényházi termesztésből származó termékek élelmiszeregészségügyi biztonsága is magas. A hazai hajtatott paprika, paradicsom és uborka kultúrákban már 80-90 %-ban a károsítók természetes ellenségeit felhasználva biológiai növényvédelmet alkalmaznak. Továbbá beltartalmuk, sőt élvezeti értékük, ízük is sok esetben jobb, mint a külföldről érkezett import termékeknek – írta a NAK.
Különlegességekre vágyva
A hazai trendek alapján egyre népszerűbbek a különlegesebb ízű vagy színvilágú zöldségek. A paradicsom esetén a sárga és csokoládé színű koktél és cherry típusú paradicsomok. A paprikából pedig egyre keresettebbek az édesebb, színesebb termékek. Ebből adódóan megnőtt az igény a hazai kaliforniai-, pritamin-, kápia-, és bocskor paprika iránt is. A salátafélék szortimentje is igen változatos. A fejes saláta mellett a római-, a madársaláta, valamint a rukkola iránti kereslet is jelentős. A friss hazai kígyóuborkáról, a hónapos retekről és újhagymáról is érdemes beszámolni, amelyek ugyancsak hozzájárulnak a vitaminkészletek feltöltéséhez.
A NAK így zárta közleményét: „Ösztönzünk mindenkit arra, hogy a hazai termékeket válassza!”
Ezzel mi is egyetértünk.
