Nyakunkon az adóbevallás beküldésének határideje, így mai cikkünkben összeszedtük, hogy az őstermelőkre milyen szabályok vonatkoznak az adózás terén!
A NAV közlése szerint a magánszemély az őstermelői tevékenységből származó bevételéből háromféle módszer szerint állapíthatja meg a jövedelmét:
- Lehetősége van a 10 százalék költséghányad alkalmazására, ha nem kíván költségeivel tételesen elszámolni;
- Választhatja a tételes költségelszámolást is. Ekkor a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett és bizonylattal igazolt kiadás számolható el költségként;
- A jövedelem átalányban történő meghatározásának módszere.
Abban az esetben, ha a tárgyévben az őstermelő bevétele nem éri el a 600.000 forintot (a kapott támogatást ki kell vonni a bevételből!), nem kell bevallania a bevételét, de ha meghaladja a 600.000 forintot, köteles azt a fizetésével együtt bejelenteni.
Amennyiben az adózó nem él az átalányadózás módszerével, illetve az egyszerűsített bevallást sem választotta, akkor a jövedelem megállapításánál a költségelszámolás kétféle módszere közül választhat:
- Az első módszer szerint a 10 százalék költséghányad levonásával a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Ebben az esetben a tárgyi eszközeinek és a nem anyagi javaknak az értékcsökkenési leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteség 20 százalékát az adóévre elszámoltnak kell tekinteni.
- A másik módszer a tételes költségelszámolás. Ha ezt a módszert alkalmazza, akkor a törvényben költségként elismert és/vagy igazoltan felmerült kiadások tételes figyelembe vételével kell a bevételéből a jövedelmét megállapítania. Ha a tételes költségelszámolás szerinti adózási módot választotta, és jövedelme keletkezett: 16 százalék személyi jövedelemadó, illetve 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett.
Az őstermelő jövedelmét az átalányadózás szabályai szerint is megállapíthatja. Ezt a szándékát az előző évre vonatkozó éves adóbevallásban tett nyilatkozatával jelentheti be. Az átalányadó alapjául szolgáló jövedelmet az adóévben elért bevételből kiindulva, a törvényben meghatározott költséghányadok figyelembevételével kell kiszámítani. Eszerint az állat vagy állati termék értékesítéséből származó bevételnek a 6 százaléka, más egyéb őstermelői tevékenységből származó bevételnek pedig a 15 százaléka a jövedelem. Az átalányban megállapított jövedelem az összevont adóalap részét képezi, amely után 16 százalék személyi jövedelemadó kötelezettség terheli, illetve a jövedelem után 15 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. Az átalányadó választása esetén az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni.
Átalányadózás esetén nem őstermelői bevételként kell figyelembe venni a költségek fedezetére, valamint a fejlesztési célra jogszabály szerint folyósított vissza nem térítendő támogatást. Az átalányadózás szerint adózó kistermelőknél ezeknek a támogatásoknak az összegét az adóbevallásban az összevont adóalapba tartozó más önálló tevékenységből származó bevételként kell bevallani.
A tételes költségelszámolást választó őstermelő akkor élhet egyszerűsített bevallási nyilatkozattételi jogával, ha:
- a támogatások összege nélküli bevétele az adómentesség értékhatárát (600 ezer forint) meghaladja,
- de az nem több 4 millió forintnál,
- legalább a bevételének a 20 százalékát kitevő összegű, az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan felmerült, költségként elismert kiadásait számlával tudja igazolni.
Ebben az esetben a bevétel 5 százalékának a 15 százalékát kell egészségügyi hozzájárulásként megfizetnie.
Őstermelői adókedvezményt érvényesíthet az a magánszemély, aki rendelkezik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv által kiadott regisztrációs számmal, és bevallásában feltünteti azt. Amennyiben az őstermelő a jövedelem kiszámításakor a tételes költségelszámolást vagy a 10 százalékos költséghányad szerinti elszámolást választotta és jövedelme keletkezik, jövedelmének adóját, de legfeljebb 100 ezer forintot őstermelői adókedvezmény címén érvényesíthet.
Forrás: teol.hu
