Az Európai Unió szervezésében ülésezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2022. december 11–12-én Belgium fővárosában, Brüsszelben. A két napon át tartó tárgyalásokat követően a mezőgazdasági és halászati miniszterek politikai megállapodásra jutottak a 2023. évi halászati lehetőségekről. Figyelembe vették a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeket, valamint tiszteletben tartották a közös halászati politika céljait és az EU különböző tengeri medencékre vonatkozó többéves terveit – írták közleményükben.
Az Európai Unió weboldala számolt be róla, hogy a megállapodás az Atlanti-óceánban, az Északi-tengerben, a Földközi-tengerben és a Fekete-tengerben élő több mint 200 kereskedelmi halállományra vonatkozóan rögzíti a fogási korlátokat, valamint egyes mélytengeri halállományok tekintetében a 2023-ban és 2024-ben alkalmazandó halászati lehetőségeket. Mivel az Egyesült Királysággal és Norvégiával közös halállományokról még folynak a kétoldalú konzultációk, az Egyesült Királysággal közösen kezelt halállományok tekintetében a miniszterek 2023 első három hónapjára ideiglenes kvótákat hagytak jóvá.
Korlátok és lehetőségek
2023 első negyedévének lefedése céljából az ideiglenes fogási korlátok keretében változatlan szinten tartják a meglévő halászati lehetőségeket 2023 első három hónapjára vonatkozóan, az idei teljes kifogható mennyiségekhez viszonyított 25%-os arány mellett. A főként az év első felében halászott állományok esetében figyelembe vették ezt a szezonalitást. Az EU és az Egyesült Királyság közötti megállapodás létrejöttéig ez biztosítani fogja a folytonosságot a halászok számára és a fenntartható halászatot az érintett területeken. A miniszterek hasonló megközelítést fogadtak el a Norvégiával közösen kezelt állományokra vonatkozóan is.
Az uniós halállományokkal való gazdálkodás (háttér-információk)
A halászati jogokról való megállapodás a brexitet követően (tematikus összeállítás)
A mezőgazdaság piaci helyzete, különösen az Ukrajna elleni orosz háború tükrében
A miniszterek áttekintették a tagállamokban kialakult piaci helyzetet, különös tekintettel Oroszország Ukrajna elleni háborújára, amely soha nem látott bizonytalanságot okozva példátlan nyomást gyakorol a mezőgazdasági termelőkre és a világpiacokra. A miniszterek ismételten hangsúlyozták: a háború minden ágazatra hatást gyakorol, mivel a termelők az energia- és üzemanyagárak jelentős emelkedésével, valamint számos logisztikai kihívással szembesülnek. Kiemelték továbbá a műtrágyák megfizethetőségével kapcsolatban kialakult kritikus helyzetet és azt, hogy ez hatással lehet a jövő évi általános betakarítási kilátásokra, mivel sok mezőgazdasági termelő valószínűleg csökkenteni fogja a műtrágyák használatát. A miniszterek emellett véleménycserét folytattak a 2023. évi mezőgazdasági tartalék felhasználásának lehetőségéről, és aláhúzták a magas élelmiszeráraknak a fogyasztókra gyakorolt hatását.
A KAP stratégiai tervek
A miniszterek véleménycserét folytattak a közös agrárpolitika (KAP) keretébe tartozó stratégiai tervekről, különösen az Ukrajna elleni orosz háború összefüggésében és azon kihívások fényében, amelyeket ez a háború a mezőgazdasági ágazat számára jelent. A miniszterek kijelentették, hogy készen állnak a nemzeti tervek 2023. januári végrehajtására. Az első év valószínűleg különösen nagy kihívást jelent majd, elsősorban az ellenőrzési rendszerek kialakítása és a megfelelő végrehajtás biztosítása tekintetében – írták.
Állatjólét és halászati kvóták, valamint egyéb témák
A miniszterek nyilvános megbeszélést folytattak a hatályos állatjóléti jogszabályok értékeléséről. Hangsúlyozták, hogy az állatok jóllétének védelme és egy uniós szintű harmonizált megközelítés kialakítása érdekében a lehető leghamarabb felül kell vizsgálni a jelenlegi jogszabályokat. A miniszterek továbbá hangot adtak a jogszabályok felülvizsgálatával kapcsolatos fő prioritásaiknak. Kiemelték, hogy ez a felülvizsgált javaslat továbbá tisztességesebb versenyt fog biztosítani a mezőgazdasági termelők és más élelmiszer-vállalkozók számára a tagállamokban.
A miniszterek megbeszélést folytattak a többéves halászati kvótákról, valamint arról, hogy azok milyen fontosak a halászok számára biztosítandó kiszámíthatóság és az állományok fenntarthatósága tekintetében. A miniszterek emellett tájékoztatást kaptak az elnökségtől az Unió-szerte alkalmazott földrajzi árujelzőkről és a minőségrendszerekről szóló rendelet aktuális helyzetéről, majd véleménycserét folytattak a peszticidek fenntartható használatáról szóló rendeletről. További megbeszéléseket folytattak a csomagolás elülső oldalán feltüntetett jelölésről és annak a fenntartható élelmiszer-címkézésre gyakorolt hatásáról.
