Új lendületet kaphat a földárverés-sorozat és januártól ismét kalapács alá kerülnek az állami földterületek. Emellett egy összefogásról is szóltak hírek a héten, amely a magyar méz érdekében jött létre, valamint elfogadták az idei Vidékfejlesztési Programot is, amely minden mezőgazdasággal foglalkozó számára új utakat nyithat meg. Következzenek a részletek!
Úgy tűnik, minden akadály elhárult a földárverések folytatása elől. A következő időszakban többek között a halastavak, valamint az ültetvények (az úgynevezett rendezetlen területek) kerülnek kalapács alá. Az újabb árverések elindulásának követelménye az volt, hogy az árverésre bocsátandó területek szakértői értékbecslése elkészüljön. Ennek a követelménynek sikerült eleget tenni,így várhatóan január végétől lehet ismét licitálni állami területekre. A tavalyi árverések olykor sikertelenek voltak, melynek oka egyes szakértők szerint az volt, hogy haszonbérlettel terhelt területeket is árverésre bocsátottak ,amik kevésbé voltak vonzóak a gazdák számára. Mostantól azonban ezekre a területekre is nagyobb lehet a kereslet, mert egy jogszabálymódosítás miatt lehetőség lesz az új tulajdonosnak a piaci árra emelni adott terület haszonbérleti díját.
A földárveréssel kapcsolatos információk mellett jó híreket kaptak azok, akik aggódtak a magyar mézért az elmúlt hónapokban kialakult mézhamisítási botrány miatt. A NÉBIH és az OMME a minőségi magyar méz védelme és a mézhamisítás elleni összehangolt fellépés érdekében együttműködési megállapodást kötött. Mindkét szervezet – a vásárlók és a belföldi mézpiac védelme érdekében – egyaránt kiemelten fontosnak tartja a méhészeti szakágazat megerősítését. Így hatékonyabban szűrhetők ki az alacsony minőségű, esetlegesen hamisított import termékek, valamint visszaszoríthatók az illegális, mézhamisítással összefüggő tevékenységek is. Az együttműködés kiterjed az ellenőrzési célok közös meghatározására, a vizsgálatokat támogató autentikus magyar mézek adatbázisának kialakítására, valamint a mézminőséggel, a növényvédelemmel és a méh-egészségüggyel kapcsolatos problémák feltárására és megoldásainak elősegítésére. A most aláírt együttműködési megállapodástól mindkét szervezet azt reméli, hogy a vizsgálatok a jövőben célzottabbá és még eredményesebbé válnak, ezzel is védve a nagy múltú és minőségi magyarországi méztermelés színvonalát.
A magyar méz megmentése érdekében tett lépések mellett a sertéshús áfacsökkentése is téma volt a héten. Napvilágra került egy tájékoztató, amely részletesen felsorolja, mely sertéshúsok érintettek a 2016. január elsején hatájba lépett áfacsökkentéssel kapcsolatban. Az eddigi 27 százalék helyett 5 százalékos áfakörbe tartozik többek között az egész- vagy félsertés, comb, lapocka és ezek részei, elülső részek, tarja, karaj és részei, oldalas, dagadó és részei, sertésszalonna húsréteggel, és a csontos lábszárhús, fej elülső rész kicsontozott húsa. A húsrészek forgalomba kerülhetnek frissen, hűtve vagy fagyasztva is. A tájékoztatás szerint nem alkalmazható az 5 százalékos adómérték a vaddisznóból származó termékekre, ahogy nem sorolhatók ide az emberi fogyasztásra alkalmatlan húsok sem, és a fűszerezett vagy főzött húsokra sem vonatkozik az 5 százalékos áfa. Nem tartoznak az 5 százalékos adó körébe például a vágási melléktermékek és belsőségek sem.
Nem csak az állati termékekkel foglalkozók, de a növénytermesztők is kaptak a héten fontos híreket. Többek között arról, hogy új szabályok léptek életbe a klórpirifosz hatóanyaggal rendelkező növényvédő szereket illetően. Új vizsgálatok és új engedélyezési folyamatot követően egyes szereket már nem lehet használni például paradicsomon és káposztán. A magyar engedélyező hatóság 2015 decemberében módosította egyes klórpirifosz tartalmú készítmények (ALLIGATOR, CYREN EC, PYCLOREX NEO, DURSBAN 480 EC, DURSBAN DELTA CS, KENTAUR 5 G, NURELLE-D, PYRIFOSZ 25 CS, PYRINEX 25 CS és PYRINEX 48 EC) engedélyokiratait. Ennek értelmében számos szer felhasználása visszavonásra került, így a fent felsorolt készítményeket az idei évtől tilos használni alma, körte, csemegeszőlő, paradicsom, paprika és fejes káposzta kultúrákban.
Végezetül egy rendkívül jó hír a gazdáknak: az illetékes hatóság elfogadta a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretét, ami az idén több mint 800 milliárd forint. Ebben az évben a gazdálkodók kisméretű terménytárolók építésére, valamint mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére több mint 30 milliárd forint értékben pályázhatnak. Az idén mintegy 70 milliárd forint támogatást nyerhetnek el az állattenyésztők az állattartó telepeik korszerűsítésére. A kertészeti ágazat technológiai fejlesztésére, üveg- és fóliaház létesítésére, ültetvénytelepítésre, gyógynövénytermesztésre és gépbeszerzésre is több mint 75 milliárd forint forrás áll rendelkezésre 2016-ban. Fejlesztési források elsősorban a kistelepülések önkormányzatai számára mintegy 76 milliárd forint keretösszegben nyílnak meg. Emellett a Leader helyi akciócsoportok is több felhívásra benyújthatják támogatási kérelmüket közel 60 milliárd forint értékben. A fiatal gazdálkodók is kiemelt célcsoportja a vidékfejlesztési politikának. Idén az új mezőgazdasági vállalkozások indulására, illetve beruházásaik megvalósítására a Vidékfejlesztési Program 76,5 milliárd forintot biztosít.
Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült el!
