Folyamatosan változik a magyar agrárhelyzet

Hogy kezelendő a mezei pocok ügy; mik a madárinfluenza nemzetközi következményei; mennyibe kerülhetnek idén a tavaszi kalászos vetőmagok; mi segíti a szőlő- és borágazat versenyképességét; hogy alakul a mezőgazdasági kibocsátás; hogy ért véget a gmo-ügy; hogyan módosulnak egyes agrártörvények; van-e még keresnivalónk az orosz piacon; mi az a vetőmag világbank? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a héten.

2014-ben az utóbbi évek egyik legjelentősebb mezei pocok túlszaporodása károsította az ország déli részén élő gazdákat. A NÉBIH már most figyelmeztet, és kéri a gazdálkodókat, hogy mérjék fel a pocok-fertőzöttséget, kövessék nyomon a számuk alakulását. A megelőzés érdekében hajtsák végre a védekezést, amihez érdemes növényorvos, növényvédelmi szakember segítségét kérni. Fontos, hogy továbbra is követni kell az integrált növényvédelem elvét, mivel megfelelő talajműveléssel megsemmisíthetőek a fészkek. Jelenleg az Arvalin LR, a Plytanol és a Delu nevű készítményt lehet behelyezni a járatok nyílásába védekezés gyanánt.

A hét elején leölték a madárinfluenzával fertőzött füzesgyarmati kacsaállományt. Mindezek ellenére Oroszország a hét közepén ideiglenesen már be is tiltotta a 70 foknál alacsonyabb hőmérsékleten kezelt baromfihús és –termékek importját hazánkból. A korlátozás nem vonatkozik viszont a növényi eredetű takarmányokra és takarmány-kiegészítőkre. Az FM azonban emlékeztet, hogy tavaly augusztus óta érvényes importtilalom már kiterjedt a baromfihús és húskészítmények többségére is.

A füzesgyarmati kacsaállomány nem fertőz tovább. Fotó: Rosta Tibor (MTI)
A füzesgyarmati kacsaállomány nem fertőz tovább. Fotó: Rosta Tibor (MTI)

 

Olcsóbb lesz idén a tavaszi kalászosok vetőmagja, legalábbis a Vetőmag Szövetség prognózisa szerint. Előzetesen tonnánként 94.000 Ft + áfával lehet számolni, amelyet több forrásból gyűjtött adatok alapján állapítottak meg. A piaci folyamatok alapján megállapított ár csupán előrejelzés, nem kötött, és nem is ajánlott ár.

Az EU-n belül hazánkban bővült a leggyorsabban a mezőgazdaság kibocsátása 2014-ben. 2013-hoz képest tavaly 4,2%-kal volt nagyobb az értéke, míg az EU-ban átlagosan 2,4%-kal csökkent a kibocsátás. Jól teljesített tavaly az állattenyésztés, ami 1 év alatt 5,7%-kal, míg a növénytermesztés ugyanezen időszak alatt 3,4%-kal nőtt.

Külön jogcímen szerepel az új Vidékfejlesztési Programban (VP) a szőlő- és borágazat versenyképességének javítása. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem kell „megküzdeni” a forrásokért más élelmiszeripari ágazattal, azonban egymással igen. 2020-ig mintegy 20 milliárd Ft áll rendelkezésre az ágazat számára, plusz további 145 millió euró az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból. Jelentős összegek jutnak az ültetvények szerkezetátalakítási programjára (123 millió euró). A pályázatok elbírálásánál előnyt élveznek majd a közös beruházások.

2020-ig 20 milliárd Ft áll rendelkezésre a szőlő-bor ágazat számára
2020-ig 20 milliárd Ft áll rendelkezésre a szőlő-bor ágazat számára

 

Pont került a GMO-ügy végére március 2-án! Hivatalosan is elfogadta az EU Tanácsa az új szabályokat, amik minden tagállam számára lehetővé teszik az egyéni döntést a gmo-k termesztését illetően. Az új engedélyezési szabályok tavaly tavasszal kerültek újra górcső alá. Mostantól tehát minden EU-tag maga dönthet arról, hogy betiltja-e a saját területén a génmódosított növények termesztését. Indoklásában több mindenre is hivatkozhat (pl: környezetvédelmi szempontok, társadalmi és gazdasági hatások). Be lehet tiltani bizonyos tulajdonságot hordozó növényeket, de konkrét növényfajtákat is. A jogszabály-tervezet 20 nappal azután lép hatályba, miután közzéteszik azt az EU hivatalos közlönyében.

Várhatóan a következő agrártörvények módosulnak majd:

  • Bevezetik a befogadó nyilatkozat intézményét. Ezt azon támogatások esetében, ahol előzetes részkifizetés van, és az időszak végén számolnak el az ügyféllel.
  • A jövőben levonhatóvá válhat a támogatást kérő köztartozása mind az uniós, mind a nemzeti támogatásból. Ez azért fontos, mert eddig a köztartozással rendelkezők nem igényelhettek támogatást.
  • Módosulni fognak a nemteljesítési bírság szabályai is.
  • Elszámolható lesz a területalapú módosítások zöld komponensének alkalmazásával kapcsolatos, határos tájelem.
  • A kárenyhítési törvény is változni fog. Hamarosan az őszi fagy is káreseménynek minősül majd, illetve az üzemi szintű hozamérték-csökkenés 30%-ról 15%-ra változik.

Továbbra is támogatási alapfelvétel, hogy a károsodás mértékének éves szinten el kell érnie a 30%-ot. Illetve, ha a termelőnek nincs mezőgazdasági biztosítása, a kárenyhítésnek maximum 50%-a fizethető csak ki támogatásként.

Az őszi fagy is káreseménynek minősül majd.
Az őszi fagy is káreseménynek minősül majd.

 

A magyar-orosz gazdasági kapcsolatokban érintett magyar cégek többsége szerint idén is nehéz lesz az orosz piacon eredményesen jelen lenni. Fontos feladat idén is, hogy új orosz lehetőségeket térképezzünk fel. A magyar mezőgazdasági termékek exportja tavaly 105 millió dollár körüli kiesést mutat, és hazai oldalon árufelesleg jelentkezett. A hírek szerint az orosz elnök magyarországi látogatása nyomán egyre több orosz gazdasági szereplő jelzi a magyar termékek iránti igényét.

Megérkezett az erdei fafajoktól származó első magszállítmány is a 7 évvel ezelőtt létrehozott, norvég kormány tulajdonában lévő, sarkköri vetőmag világbankba. A világbank azért jött létre, hogy megőrizze a Földön használt összes vetőmag mintáját egy esetleges nukleáris háború, vagy világméretű természeti katasztrófa esetére. De arra is hivatott, hogy nyomon kövesse a növények genetikai fejlődését, változását is. Első körben finn és norvég természetes erdőkből gyűjtötték be az erdeifenyő és a közönséges lucfenyő magjait. Azért ezen fajokat, mert gazdasági és ökológiai és társadalmi szempontból is fontos szerepet töltenek be. A vetőmagszéf friss repertoárjába tartozik a szójabab-, árpa-, rizs-, lencse-, cirok-, búza- és 14 vadparadicsom minta is.

Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Mi áll az indiai gazdák nagyszámú öngyilkosságának... Szerencsések vagyunk, hogy nincs ránk hatással a Monsanto, vagy az érintett gazdák csak bűnbakot keresnek adósságproblémáik tekintetében? Önöknek mi a...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...
GMO-mentes roadshow Jövő hét szerdán, okt. 30-án indul Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, Apagy községből, a több megyén is átívelő, decemberig tartó GMO-mentes roadshow. A...
A dinnye és a barack is áldozatul esik a pocokinvá... A korábban indult barackszezon az idén augusztus 20-ra véget is ér, de nem lesz könnyű a hátralévő néhány hét. Az idei nyáron nemcsak a gabonát, de a ...
Összeszedtük, milyen agrártörvények változnak 2015... Sokat lehetett idén hallani az új uniós támogatási ciklusról (2014-2020), és a 2015-től induló, megnövelt keretű támogatási összegekről. De mi a helyz...
A magyar érdekek is érvényesültek GMO ügyben Közel egy éve, hogy vita folyik a génmódosított növények tiltásáról. Tavaly novemberben már látszott a fény az alagút végén, azaz, hogy az Európai Uni...