Alig maradt már a tiszta hazai kukoricából, csak az aflatoxinos alja maradt a feldolgozóknak. A helyzet egyre súlyosabb, a hazai élelmiszerlánc-biztonság is veszélyben van. A Magyar Bioüzemanyag Szövetség azt írta, hogy csak a jelzett határérték alatti szennyezettségű takarmánykukoricából tudnak jó minőségű bioüzemanyagot, állati takarmányt és egyes esetekben élelmiszer-alapanyagot készíteni. Ám hiába jelezték ezt a döntéshozóknak a kezdetektől, erőfeszítéseik eddig elutasításba ütköztek.
A Magyar Bioüzemanyag Szövetség szerint eltűnt a piacról a jobb minőségű magyar kukorica az elmúlt fél évben, mostanra jelentősen megnőtt az aflatoxinnal fertőzött termény aránya. Részletezték azt is, hogy ez miért problémás: csak a tiszta, jó minőségű, toxinmentes (a biztonságos határérték alatti értékű) takarmánykukoricából tudják előállítani a hazai tejtermelőknek és élelmiszeripari gyártóknak szállított évi több százezer tonna terméket, ami kulcsfontosságú az élelmiszerlánc biztonsága szempontjából Magyarországon. A HVG anyagát szemléztük.
Az import nélkül nagyobb lehet a gond a szövetség szerint
Ám aggasztó mértékűre csökkent az alacsony aflatoxin-tartalmú kukorica mennyisége. Ebből eleve kevesebb is volt a tavalyi rendkívüli aszályos év miatt, de egészen a közelmúltig nem okozott problémát, mivel a – döntően ukrán – importból fedezni tudták az igényeket. A kormány azonban áprilisban importtilalmat rendelt el – mint fogalmaztak – „a magyarországi élelmiszerlánc-biztonság fő forrásává váló jó minőségű ukrán kukoricára” – ami súlyos helyzetet okozott.
A szövetség emlékeztetett, tagjaik már tavaly figyelmeztették a döntéshozókat a hazai élelmiszerbiztonságot komolyan veszélyeztető aflatoxin-szennyezett kukoricatermés problémájára. Továbbá jelezték azt is, hogy a 20 ppb (parts per billion [részecske per milliárd]) fölötti aflatoxin-tartalmú kukorica semmilyen élelmiszerben vagy takarmányban nem használható fel.
Mint írták, csak a jelzett határérték alatti takarmánykukoricából tudnak jó minőségű bioüzemanyagot, állati takarmányt és egyes esetekben élelmiszer-alapanyagot készíteni, de hiába jelezték ezt a kormánynak a kezdetektől, erőfeszítéseik eddig elutasításba ütköztek.
Az árak megítélése is kérdéses
Szerintük hiába indokolta az importtilalmat a kormány az alacsony behozatali árakkal, ha azokat „az abszolút-, akár az Európa más részein tapasztalható árakhoz viszonyítjuk, a kukorica Magyarországon inkább magas, mint alacsony árúnak mondható”. Jelezték, azt is, hiába híresztelik, hogy a kormány pénzügyi segítséget ajánlott fel a szövetség tagjainak, valójában egyiküknek sem javasoltak megoldást. Mint írták:
“Továbbra sincs tudomásunk arról, hogy a kormányzat hogyan tervezi rendezni a kialakult helyzetet, így a tavalyi toxinos kukoricatermés ügye jelenleg is megoldásra vár.”
Nem ez az első alkalom, hogy a gabonastoppal kapcsolatos problémára hívja fel a figyelmet az éves szinten több millió tonna kukoricát, repcét és árpát feldolgozó szövetség, korábban az iparág ellehetetlenülésére figyelmeztettek.
