Mitől függ elsősorban a fák fagyállósága?
A fagyállóságot a faj, illetve fajta örökletes tulajdonságai alapvetően meghatározzák. Befolyásolja továbbá a télre való felkészülés folyamata, a fagy jelentkezésének időpontja, a hőmérséklet-változás intenzitása, a gyümölcsfa anatómiai sajátosságai, de a talaj tápanyag-összetétele is befolyásolják a fagytűrő képesség mértékét és alakulását. Az őszi időjárás és az ebben az időszakban végzett technológiai lépések is, jelentős hatást gyakorolnak a fák hideghez való alkalmazkodására, felkészülésére. Több kutatás szerint, az örökletes tulajdonságok összefüggésben vannak a származással. Az eddigi megfigyelések és tapasztalatok alapján elmondható, hogy a kajszi- és őszibarackfák gyakran szenvednek tavaszi fagykárt hazánk területén, míg a nálunk őshonos meggy, cseresznye és alma jóval ritkábban.
Mik befolyásolhatják még, a fák virágainak elhalását?
A fák virágrügyei összetett, sokféle szövetből felépülő szervek. Az egyes szövettájak eltérő fagyállósággal rendelkeznek, károsodásuk mechanizmusa tudományosan a virágrügy elfagyása során még nem kellőképpen meghatározott. Kórtani szempontból, a kórokozók jelenléte a virágrügyeknél kisebb jelentőségű a fagyállóság csökkentése szempontjából (de azt negatívan befolyásolja), mint a fás szöveteknél. A FitoNatur Aktív gátolja az egyes kórokozók illetve kártevők aktivitását.
Nemcsak betegség vagy fagy miatt, hanem élettani okok miatt is elpusztulhatnak a virágrügyek. Megfigyelhető, hogy egy részük az elégtelen tápanyag-ellátottság, a kedvezőtlen versenyhelyzet továbbá a rendszertelen vízellátás miatt visszamarad a fejlődésben , majd a tél során elhal és lehullik a fáról. A csoportos rügyek versenyhelyzete rosszabb, mint a magányos rügyeké. Kajszibaracknál a hosszú termőrészeken lévő virágrügyek közül lényegesen több hullik le ebből az okból, mint a nyársakon találhatók közül. A FitoNatur Aktív kész tápanyagokat biztosít a szövetek számára, így átmenetileg mérsékli a különböző tápelemek időszakos hiányát.
A hideg egy komoly stresszhatás
A stresszadaptáció, így a hidegtűrés mértéke függ a növény fejlettségi- és fiziológiai állapotától is. A fagytűrés szempontjából a fagypont alatti hőmérséklet következtében kialakuló jég az egyik legveszélyesebb tényező. Ha a lehűlés gyors, a jég a sejten belül képződik, ehhez azonban egy olyan részecskének (spóra, baktérium. stb.) kell a sejtbe jutnia, ami körül, mint kristályosodási góc körül, a jégkristály kialakulhat. Az ilyen, sejten belüli jégképződés a sejt pusztulásához vezet.
A növényeknek a stressz, így az alacsony hőmérsékleti stressz kivédéséhez is szükségük van egy hosszabb ideig tartó, alacsony hőmérsékletű, csökkentebb növekedésű időszakra, az edződésre. Ezt az időt csökkenti a FitoNatur Aktív, mert gazdag azokban az anyagokban, amelyek az edződés folyamatában képződnek.
Természetes körülmények között hazánkban az edződés ősszel történik, a rövidülő megvilágítás és a hőmérséklet fokozatos csökkenése során.
Fagy esetén a sejt közötti járatokban jég képződik. A jégkristályok tönkre tehetik a sejtek membránjait, ami a sejt pusztulásához vezethet. Ugyanakkor a jég képződése kivonja a sejtekből a vizet, tehát a hideg okozta stressz egyúttal szárazságstresszt is okoz. A növény az edződés folyamán szerves anyagok – köztük szénhidrátok – felhalmozásával védekezik a vízelvonás ellen. Mindezek mellett olyan fehérjék is képződnek, melyek a membránokat védik, vagy olyan membrán-alkotórészek keletkeznek, melyek a membránokat „rugalmasabbá” teszik. A FitoNatur Aktív kész tápanyagokat biztosít a növényi szöveteknek, tartalmaz sejtmembránt védő fehérjéket és természetes cukrokat, amelyek csökkentik a jégkristályok képződésének hőmérsékletét.
Relatív fiatal növényekben, vagy fiatal hajtásokban, ahol a klorofill és a gyanta termelése még nem indult be, az stresszhatások elleni védelem érdekében az antocián termelődése fokozódik. Ezáltal a növény pirosas, rozsdabarna része védve lesz a káros külső hatásoktól. A klorofill termelésének megkezdésekor az antocián termelése alábbhagy, ami problémát okoz a késő tavaszi fagyásoknál, mivel így csökken a stresszek elleni védelem. A növények által előállított antocián típusa nagyban függ a növény fajtájától, a talaj minőségétől, a hőmérséklettől, a páratartalomtól, és még egy sor egyéb tényezőtől. A FitoNatur Aktívban széles spektruma található meg a különböző antocianidineknek és más, kémiailag hozzá közel álló természetes pigmenteknek (flavonoidokkal, karotinoidokkal, antoxantinokkal), amelyekkel együtt fejtik ki hatásukat.
FitoNatur Aktív felhasználási javaslata
Az előre jelzett kisugárzási fagyok elött 1-2 nappal érdemes kijuttatni a FitoNatur Aktívot 10 liter/ha-os dózisban úgy mintha a fáinkat lemosó permeteznénk.
A FitoNatur Aktív 5-6 napig fejti ki közvetlen hatását. Ezt követően, ha a fagyveszély még mindig fennáll, akkor fagymentes időben 5 liter/ha-os dózisban ismételjük meg a kezelést.
A FitoNatur Aktív (I. – II.) két komponensből áll, 1:1 arányba kell őket hozzáadni a permetléhez, a dózis a két komponensből együttesen értendő (10 liter/ha=5+5 liter).
(x)
