Közelebb kerülhetünk a pontos tápanyag-összetétel eléréséhez, hogy tovább optimalizáljuk a takarmányt, a Precise Nutrition Evaluation (PNE) platform használatával. A búza, amellett, hogy a monogasztrikus fajok egyik fő takarmány-összetevője, a tápérték tekintetében a legváltozatosabb gabonaféle is. A legtöbb takarmány fő energiakomponense, valamint kulcsfontosságú aminosavakat is szolgáltat.
A hatékonyság érdekében alapvető fontosságú, hogy meg tudjuk különböztetni a búza tápértékét – ezért Európa-szerte vett mintákat vizsgáltak, hogy többet tudjanak meg a változékonyságukról.
A PNE (Precise Nutrition Evaluation) platform egy rendkívül értékes eszköz, amelyet a táplálkozási szakemberek rutinszerűen használhatnak a búza tápanyagmátrix-értékeinek frissítéséhez, és egy lépéssel közelebb kerülhetnek a pontos tápanyag-összetételhez. Az adatok lehetővé teszik a takarmány-összeállítók számára, hogy jobban megjósolják a búza emészthető energia- és aminosavtartalmát a takarmányok további optimalizálása érdekében.
A legjobb gabonafélék
A búza Európa-szerte rendkívül fontos termény. 2021/2022-ben az Eurostat adatai szerint a lágybúza az EU-27 gabonatermelésének 44%-át tette ki, 129 millió tonnával. Ez jóval meghaladja a kukoricatermelés szintjét, amely ugyanebben az időszakban 73,2 millió tonna volt.
A megtermelt lágybúza mintegy 40%-át állati takarmányozásra használják fel, beleértve a baromfitakarmányt is – főként energia, de fehérje és aminosavak biztosítására is.
Az Eurostat adatai szerint 2021 végén a búza ára a 2015-ös ár 160%-a volt. Az elmúlt két betakarítás során az árak némileg stabilizálódtak, de mivel a búza az étrendek energiaköltségének nagy részét teszi ki, értéke még mindig magas.
A lágybúza kémiai összetételének változása a genotípus, a környezeti feltételek, a felhasznált műtrágya mennyisége és a betakarításkori érettség eredménye. Idén az aratás körüli éghajlati viszonyok sok régióban kihívást jelentettek, a heves esőzések és a szárazság mind a terméshozamot, mind a minőséget befolyásolták. Ez még fontosabbá teszi, hogy a takarmánykészítők és a baromfi-táplálkozási szakemberek pontosan felmérjék a takarmánygyárba érkező búza tápértékét, hogy optimalizálják a baromfi-takarmányozásban való felhasználását.
Precíziós takarmányozás
Az Adisseo több éven keresztül in vivo mérésekből felépített, robusztus közeli infravörös spektroszkópiai (NIRS) kalibrációkat fejlesztett ki. Különösen a 22 napos brojlereken mért látszólagos metabolizálható energia (nitrogénnel korrigált vagy nem nitrogénnel korrigált – AME és AMEn). A táplálkozási szakembereknek gyors, megkülönböztető eszközt kínál a változékonyság nyomon követésére és emészthetőségi adatokkal szolgál a búza tápanyagmátrixának javítása érdekében.
A felmérés
A 2021-es uniós betakarításból származó 136 búzaminta tápanyag-minőségét és változékonyságát vizsgálták a NIRS segítségével. A cél a származási országok között meglévő különbségek ellenőrzése és a PNE-változók keresése volt a minták csoportjaiban.
A vizsgálat ezután minden egyes előre jelzett paraméter esetében megmérte a változékonyságot, és megkereste azokat, amelyek a legjobban magyarázzák a varianciát. Képes volt megkülönböztetni a búzamintákat a teljes táplálkozási profiljuk szerint. Ezt az új kutatást az idén áprilisban Ausztriában, a BOKU-Symposium Animal Nutrition című rendezvényen mutatták be.
Variabilitás
A 136 búza átlagos szárazanyag-tartalma (87%) 1,2%-os eltérést mutatott, az eredményeket ezután szárazanyagalapon fejezték ki, hogy lehetővé tegyék az összehasonlítást.
A nyersfehérje (CP) tényező 12,6%-os eltérést mutatott az összes minta esetében, az átlagos érték 13,2 g/100 g DM volt. A búza fehérjetartalma jelentősen függ az agronómiai és éghajlati viszonyoktól. A legtöbb más proximát érték esetében a minták között nagy volt az eltérés – körülbelül 6-7%-os CV. Ehhez képest az in vivo előre jelzett AME esetében legfeljebb 3%-os CV-t figyeltek meg, ami 100 kcal/kg DM-nek felel meg.
Energia-előrejelzés
A hierarchikus elemzést elvégezve a búzamintákat a teljes tápértékük alapján öt különböző csoportba sorolták. Az in vivo előre jelzett AME esetében több mint 200 kcal/kg DM különbség volt a legmagasabb, 1. és a legalacsonyabb, 5. csoport között. A 2., 3. és 4. csoport köztes értékeket tartalmazott – mindegyik csoportban különböző származási országból származó búza szerepelt.
A proximát értékekből történő energiaszámítás (AMEn WPSA) nem tett külünbséget a minták csoportjai között, de a PNE lehetővé tette a megkülönböztetést. Az emészthetőségi energiatartalom előrejelzése elengedhetetlen a búza változatosságának nyomon követéséhez és a táplálkozási minőségek megkülönböztetéséhez.
Energia vs. fehérje
A búzamintákban erős negatív kapcsolatot találtak az AME (és AMEn) és a nyersfehérje között (r = -0,86) Ez a korábban azonosított búzaklaszterekkel összhangban van.
Ezt az összefüggést csak az in vivo számításokon alapuló adatok alapján lehet megfigyelni, pusztán a proximátanalízis segítségével nem állapítható meg. Ez rávilágít a PNE megnövelt pontosságára, és a búza tápértékének felhasználásával történő megfogalmazáskor egyértelmű a pénzbeli különbség. A 3. klaszterben lévő búza tápértékprofilját véve alapul (ahol a tápérték a legkiegyensúlyozottabb volt), a többi búzának 8-18 EUROS/T-vel kevesebbet kellett volna fizetnie.
A búza megbízható minőség-ellenőrzési terve
A minták tápértékprofilját és származási országát nem lehet összekapcsolni. Az in vivo eredményekből előre jelzett szárazanyag, nyersfehérje és energia ellenőrzése a legjobb módja a búzaminták megkülönböztetésének. Ezek a paraméterek rutinszerűen ellenőrizhetők a takarmánygyárban, és betáplálhatók a PNE-be, ami növeli a minőség-ellenőrzési tervek megbízhatóságát.
(Forrás: allaboutfeed.net)
