Fertőtlenít a komposzt, elbánik a kórokozókkal

A komposztot a talaj trágyázására használjuk. Növényi hulladékból, a szennyvízkezelésből származó szerves anyagból és sokféle szerves hulladékból lehet komposztot készíteni. Számos kedvező hatást fejt ki a talajra a komposzt, azt viszont ritkábban hangsúlyozzuk, hogy egyes talajból fertőző kórokozókat is képes visszaszorítani.

Sok jótékony hatást fejt ki a talajra, a kevésbé ismertek közül érdemes kiemelni azt a tulajdonságát, hogy képes elnyomni egyes talajból fertőző kórokozókat (Rhizoctonia, Phytophthora, Pythium, Fusarium, Sclerotinia, Verticillium). Cserepes növényeknél és szabadföldön is bizonyítást nyert ez a kedvező hatás.

Meg kell vizsgálni a komposzt összetételét a használat előtt, hogy ne alakuljon ki fitotoxikus hatás,
Meg kell vizsgálni a komposzt összetételét a használat előtt, hogy ne alakuljon ki fitotoxikus hatás, (Fotó: Pixabay)

Tovább lehet erősíteni, ha szolarizációval kombinálják a komposzt beforgatását a talajba.

Ne alakuljon ki fitotoxikus hatás!

Szabadföldi kísérletekben a hektáronkénti 15 tonnás komposztmennyiséggel értek el nagyon jó eredményt, de az erősen függ a talaj és a kijuttatott komposzt minőségétől, szerves összetételétől is.

Vigyázni kell azonban, hogy ne alakuljon ki fitotoxikus hatás, ezért meg kell vizsgálni a komposzt összetételét a használat előtt. Ugyancsak képes elnyomni a talajból fertőző kórokozók némelyikét a komposzttea.

Táplálék és élőhely

A jótékony hatás arra vezethető vissza, hogy a komposzt táplálékot és élőhelyet nyújt azoknak az antagonista mikroorganizmusoknak, amelyek versengenek a kórokozókkal, vagy parazitálják azokat, továbbá az antibiotikumot termelő mikrobáknak és a növényi rezisztenciát kiváltóknak.

A jó minőségű komposztnak tartalmaznia kell betegségelnyomó mikroorganizmusokat, mint az Agrobacterium, Pseudomonas, Bacillus, Streptomyces, vagy Trichoderma nemzetséghez tartozó baktériumok és gombák.

Sok tényezőtől függ, hogy mennyire sikeres a komposzt a talajból eredő betegségek ellen. Iyen a kiinduló alapanyag, a komposztkészítés módszere és hőmérséklete, valamint természetesen a növénykultúra, amit a kezelés után az adott területen termesztenek. A komposztba keverhetnek tápelemeket és hasznos baktériumokat is, amivel még jobb eredmény érhető el.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Tökéletes komposzt néhány hónap alatt A kertben és a konyhában nagy mennyiségű szerves hulladék keletkezik, amit számos gazda szemetesbe dob vagy eléget, ezzel rontva a környező lakosok él...
Komposztálni jó! Magyarországon fejenként átlagosan évi 430 kg-ot is meghaladó mennyiségű hulladékot termelünk. Ennek akár 45 %-a is állhat biohulladékból (településen...
Mi kerüljön a komposztba? Egyre népszerűbb a kerti hulladékok otthoni feldolgozása, a komposztálás. Mind többen jönnek rá, hogy nem kell feltétlenül megszabadulni, zsákokba, ku...
Változik a zöldhulladékgyűjtés szabályzata! Új év, új szabályok, legalább is a zöldhulladékgyűjtés szabályai mindenképpen átalakulnak. Sokak megijedtek, amikor még december elején nem lehetett k...
Mossuk vagy hámozzuk? Megoldás vegyszermaradványok... Megszokott rutin, hogy a boltban megvásárolt zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztás előtt megmossuk. Sokan azonban attól tartanak, hogy ettől még az é...
A komposzthalmot nemcsak rakni, bontani is kell Kétféle kertészkedő van: aki komposztál, és aki szemétnek nézi az aranyat érő kerti (és konyhai) hulladékot. A komposztálás a szelektív hulladékgyűjté...