A pelletált takarmányok minőségét és tartósságát befolyásolja a pellet alakja, az összetevők tulajdonságai és a takarmánygyári folyamatok, mint például az őrlés, keverés, főzés, nedvesség hozzáadása és tömörítés. A pellet minőségének körülbelül 20%-a az őrlésen múlik. A pelletálás folyamatánál a takarmánygyári eljárások és szabványok szintén döntő fontosságúak.
A megfelelő őrlés
A pellet minőségének körülbelül 20%-a az őrlésen múlik. A megfelelő szemcseméret meghatározása a takarmánygyártás első alapvető lépése, mivel nagymértékben befolyásolja a tápanyagok felszívódását. A szemcseméret függ a takarmányozásra szánt fajtól – a baromfitápok durvább szemcseméretet igényelnek, míg a sertés- vagy malactápok finomabb szemcséket.
A finomabb őrlés nagyobb hő- és nedvességbehatolást tesz lehetővé. Az összetevők 300 mikronnál kisebb szemcsékre történő őrlése javítja a kondicionálás során a zselatinizálódást, és kiváló minőségű, tartós pelletet eredményez. A durvább őrléssel nő a törékeny vagy törött pellet kockázata, mivel a zselatinizáció nem olyan hatékony, mivel a hő és a nedvesség nem tud olyan gyorsan behatolni a részecskékbe, mint ahogyan az szükséges volna.
A szemcseméretet figyelembe kell venni a szerszám specifikációjában. Ha például 4,0 mm átmérőjű szerszámot használ valaki, de ennél nagyobb átmérőjű lyukkal rendelkező őrlőszitát, akkor a végén a pelletőrlő malmot őrlőként használva újra fogja őrölni a takarmányt. Ez negatívan befolyásolja a pelletőrlő teljesítményét és a pellet minőségét. Kerülni kell az újraőrlés szükségességét. Ellenőrizni kell a receptúrát és biztosítani kell, hogy a berendezés helyesen legyen beállítva a megadott szemcsemérethez.
Miért olyan fontos a keverés?
A keverő a takarmánymalom szíve. Az őrlési folyamat célja az lehet, hogy a végén olyan pellet készüljön, amely az állati fogyasztáshoz szükséges összes tápanyagot tartalmazza. Ha a keverés minőségét nem tesztelik vagy ellenőrzik, ezt a paramétert szinte lehetetlen elérni.
A takarmánypép keverési minőségét befolyásoló két tényező a nyersanyagok szemcsemérete és a keverő hatékonysága, amelyet a variációs együtthatóval (CV%) értékelnek. A CV az a mérőszám, amely igazolja, hogy a malomban vett takarmányminta vagy a gazdaságban elfogyasztott pellet a takarmányozási szakember által megfogalmazott tápanyagok elvárt szintjét tartalmazza.
A keverési gyakorlatot befolyásoló alapvető elemek közé tartozik a használt keverő típusa, kapacitása és a keverési idő. A tétel térfogatának megfelelő szinten kell lennie. A hosszabb keverés nem jelent jobb keverést. Az összetevők hozzáadásának sorrendje szintén fontos. A keverőrendszert minden egyes módosítás után értékelni, ellenőrizni és tesztelni kell. Egy teljes takarmány esetében a jó CV 5-10% között van. A 10% feletti értékek azt sugallják, hogy javításokra van szükség, például a keverési idő növelésére vagy a keverő beállítására.
Miért olyan fontos a pellet tartóssága?
A pellet tartóssága (PDI) egy minőségi mutató, amely azt tükrözi, hogy a takarmány milyen valószínűséggel érkezik épségben az állathoz, hogy elfogyassza. A kívánatos PDI 90-95 fölött van. Ennek a célértéknek az elérése segít elkerülni a takarmányhulladékot a szállítás során vagy a takarmány gazdaságban történő fogyasztásakor.
A PDI-t befolyásoló tényezők közé tartozik a takarmány összetétele, szemcsemérete, kondicionálása, hűtése, a berendezés általános körülményei és a szerszám tömörítési aránya, valamint a takarmány összetétele. A magasabb PDI segít az állatnak energiát megtakarítani, amelyet egyébként a kisebb részecskék felszedésére fordítana. Emellett a takarmány tápértéke is optimalizálódik, mivel a törés miatt kevesebb tápanyag vész el a finomságban.
A szerszám és a henger körülményeit figyelemmel kell kísérni. Az üzemvezetők általában az előállított tonnaszámot tekintik az alkatrészek cseréjének indikátorának. A berendezések állapotának ellenőrzése jobb indikátora lehet a csereidőnek.
A nedvesség kihasználása
A nedvességtartalom optimalizálása segíthet csökkenteni a tárolás, őrlés és hűtés során eredendő nedvességveszteség miatti zsugorodást. A pelletgyártási folyamat egyes szakaszaiban a nedvesség szabályozott mértékű hozzáadása támogathatja a minőséget, az emészthetőséget és a folyamat hatékonyságát.
Például a kondicionálás során gőz hozzáadása javíthatja a pépesített takarmány állagát. A gőz módosítja a takarmány fizikai-kémiai tulajdonságait, kenő- és kötőhatást biztosít, és növeli a takarmány áteresztőképességét. Emellett segíti a takarmány mozgását a pelletálógép mátrixán keresztül, javítva a takarmány emészthetőségét és csökkentve a feldolgozási költségeket.
A nedvességtartalmú technológiai adalékanyagok, mint például a Selko Fylax Forte-HC folyadék, a nedvesség behatolásának és megkötésének, valamint a keményítő zselésedésének fokozására használhatók. Ezek az adalékanyagok nedvességet juttatnak a takarmánytömegbe, biztosítva, hogy az 14-15% körüli nedvességtartalommal érje el a kondicionálót. A Fylax Forte-HC liquid összetevői ellenállnak a feldolgozási hőmérsékletnek, és a takarmány előállítása, szállítása és tárolása után is sokáig aktívak maradnak.
Számos döntés befolyásolhatja a pelletált takarmány minőségét és tartósságát. A folyamatok figyelembevétele, az egyes fajok szemcseméretre vonatkozó követelményeinek ismerete és a berendezés beállításának optimalizálása egyszerű gyakorlattá teheti a tartós, jó minőségű pellet elérését.
(Forrás: allaboutfeed.net)
