A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. összesen 42.340 hektáron gazdálkodik, amiből 31.673 hektár az erdő. Az elmúlt hat évben közel ezer hektáron újították fel erdeiket, és mintegy 202 hektár új erdőt telepítettek. A társaság összesen 10 vármegye területén kínál kikapcsolódási lehetőséget és páratlan panorámát, erdeiben a túrázás és tanösvények felfedezése mellett kilátók és erdei szálláshelyek várják a látogatókat. A kezelt területek több mint fele, összesen 22.262 hektár természetvédelmi oltalom alatt, vagy a honvédelmi rendeltetésből eredő korlátozás alatt áll.
Az Agrárágazat cikke szerint a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. évente csak annyi faanyagot termel ki, amely mellett a fenntartható erdőgazdálkodás garantáltan folytatható. A vadgazdálkodása alatt lévő vadászterületeken a legfőbb cél az erdei vadkárok mennyiségének csökkentése. Az erdőgazdaság csapata jelentős erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy ökoturisztikai feladatainak minél inkább eleget tegyen. Ennek érdekében évről-évre jelentős saját forrást és pályázati támogatást fordít a kirándulóhelyek, a hozzájuk kapcsolódó tanösvény hálózat, valamint az erdei kilátók építésére, a meglévők folyamatos karbantartására a túrázást, kirándulást kedvelők mind teljesebb kiszolgálása érdekében – írták.
A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. erdőállományait öt vidéki igazgatóság kezeli
A gazdálkodási területek 10 vármegyében; Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun – helyezkednek el. A több mint 4 ezer hektáron, a Kelet-Cserhát délnyugati hegytömbjén gazdálkodó Bujáki Erdészeti Igazgatóság területén a cseresek és kocsánytalan tölgyesek jellemzőek.
Az Igazgatóság egyik ékköve a Cserhát legmagasabb pontján, a Sasbércen található festői szépségű panorámájú Sasbérci-kilátótorony, amelyet az 1910-es évek végén Gajdóczi Lajos Franz Zell müncheni építész tervei alapján valósított meg. Az eltolt szintes, két részből álló építmény földszintjén lakott családjával a gróf erdésze, az emeleten pedig főként vadászok szálltak meg. A torony az elmúlt évtizedekben több felújításon is átesett, legutóbb 2023-ban, amelynek során kiváló minőségű és időtálló faanyagra cserélték a teraszrész elhasználódott kerengőjét és megújult a torony belseje, valamint környezete is – írta a cikk.
A homokos, rossz vízgazdálkodású részeken az akác és a nyár a jellemző fajok
A Duna-Tisza-közén, Pest vármegyében helyezkedik el a Dabasi Erdészeti Igazgatóság által kezelt erdőtömb. A homokos, rossz vízgazdálkodású részeken az akác és a nyár a főfafajok, az apróvadas vadászterületen a Dabasi Erdészet végzi a vadgazdálkodást is. A fokozódó turisztikai érdeklődés hatására az erdészet közepén található épület turistaház és erdei iskola funkciót kapott. Így a Mánteleki turistaház, valamint megújult környezete; gyümölcsfák, díszcserjék, gyermekmászóka, hinta, füves pálya, és két tanösvény, a Betyárdombi és a Rákóczi erdeje tanösvény teszik teljessé a természetkedvelők komfortját.
A Velencei-hegység területén felfedezhető izgalmas látnivaló, a civilizáció előtti időket idéző, egyedi alakzatokba kövült, gömbölyded óriás gránittömbökből álló Pákozdi ingókövek, vagy a Lujza-majori halastó, és erdei íjászpálya a Lovasberényi Erdészeti Igazgatóság négyezer hektárnyi gazdálkodási területén található.
Az itteni termőhelyi viszonyok kedvezőtlenek, fatermelésre alig alkalmasak. Pályázati források segítségével elkezdődött az „idegenhonos”, vagy nem a termőhelyén álló, leromlott egészségi állapotú állományok cseréje – írták.
Tájvédelmi körzet és Natura 2000 védettségű területek
A Gerecse északi felén fekvő Süttői Erdészeti Igazgatóság által kezelt 7 ezer hektáros terület 65 százaléka a Gerecse Tájvédelmi Körzet területe és szinte az egész Natura 2000 terület, de itt található még a Szász-völgy 235 hektáros erdőrezervátuma is, amely legnagyobb részén cseres és kocsánytalan tölgyes erdő található.
Ezen a helyen a legjelentősebb ökoturisztikai beruházás a 2019-ben átadott Lombkorona-tanösvény. A talajszinttől 11 méter magasra épített, kör alakú, 44 méter átmérőjű és 105 méter hosszú tanösvény a völgypart két oldaláról indul, majd átível egy időszakos vízfolyás felett. A tanösvénytől alig egy kilométerre található az Alsóvadácsi vadászpanzió.
Cseresek és tölgyesek
A Bakony nyugati vége és a Keszthelyi-hegység közötti területen, a Tapolcai-medence északi felében mintegy nyolcezer hektáron gazdálkodik az Uzsai Erdészeti Igazgatóság. Termőhelyein a cseresek dominálnak, jelentős kocsánytalan-tölgyes aránnyal.
A dél-bakonyi tájban, Lesenceistvánd községhatárban mintegy 212 méter tengerszint feletti magasságban épült meg a Kecskevár kilátó 2015-ben. A Bakony és a Tapolcai-medence találkozása páratlan látványt nyújt az idelátogatóknak. A 12 méter magas járószintű kilátóból megcsodálható Szigliget, a Keszthelyi-hegység vonulata, a Szent György-hegy, a Badacsony, a Gulács, a Haláp, a Tátika, valamint a Sümegi vár. Túrázásra kiváló lehetőséget biztosít a létesítményt körülvevő „Csarabos” erdei tanösvény is – írták.
