Éledezik a méhek anyai ösztöne – vonzódnak a társasági élet iránt

A méhek társasági élete látszólag ellentmondásos módon alakul ki: a magányosság szerepet játszik a társas viszonyhoz kellő gén megválasztásában. Az utódok anyai gondozása egyike azoknak a viselkedési mozgatórugóknak, amelyek egyes méhfajokat az evolúciós történelmük során egyre inkább a társas életmódhoz vezettek – derült ki egy új kutatásból.

Társadalmi csoportba kerülve a genom maga válaszolhat a nem szociális gének helyett a szociálisabb gének kiválasztásával. A viselkedés és a társadalmi környezet az első, amely megalapozza a jövőbeli molekuláris evolúció színterét.

Társadalmi csoportba kerülése révén a genom maga válaszolhat a szociális gének kiválasztásával
Társadalmi csoportba kerülése révén a genom maga válaszolhat a szociális gének kiválasztásával (Fotó: Pixabay)

A viselkedés és a társadalmi környezet

Az anyai gondoskodás az utódokról az egyike azoknak a viselkedési mozgatórugóknak, amelyek egyes méhfajokat mind teljesebb körű társadalmi élethez vezettek az evolúció története során – derült ki a York Egyetemen végzett új kutatásokból.

Társadalmi csoportba kerülése révén a genom maga válaszolhat a szociális gének kiválasztásával. A viselkedés és a társadalmi környezet az első helyen áll, megalapozva a jövőbeli molekuláris evolúciót.

Ezenkívül a kutatók azt tapasztalták, hogy hasonló genetikai evolúció függetlenül történt a különböző fajokban, különböző időpontokban, ami arra utal, hogy van egy egységes elv, amely ugyanahhoz a közösségi tulajdonsághoz vezet.

„Úgy tűnik, hogy van valami kifejezetten a társadalomban, ami a genomot ilyen irányú fejlődésére készteti. Ez egy nagyon érdekes jelenség, amelynek korábban csak a hangyák és a mézelő méhek adták tanújelét” – állítja Sandra Rehan, a Természettudományi Kar vezető kutatója, egyetemi docens.

Rehan és csapata 16 különböző méhfajt vizsgált az euszocialitás (valódi társas életmód ) három, egymástól független eredetű megvalósulásának példáján – az átmenetet kutatták a magányosból a társadalmi életbe, ahol a méhek vagy más fajok többgenerációs csoportban élnek olyan utódokról gondoskodva, amelyek reproduktív munkamegosztásban vannak jelen.

A mézelő méhek és a dongók áttértek a közösségi életre

Feltérlépezték hat dongófaj – egy Észak-Amerikából, három Ausztráliából, egy Japánból és egy másik Kenyából – genomját, hogy megtudják, hogyan befolyásolja a társas hajlam a genom evolúcióját. Megállapították, hogy a faj fiataljainak egy csoportban való gondozása sok esetben a közösségi, nem pedig a közösséget elutasító génszabályozás kiválasztásához vezetett.

A legtöbb méh magányos, de némelyek, például a mézelő méhek és a dongók áttértek a közösségi életre
A legtöbb méh magányos, de némelyek, például a mézelő méhek és a dongók áttértek a közösségi életre (Fotó: Pixabay)

„Amikor a királynők és a dolgozók növekedését figyeljük a komplex társadalomban, hajlamosak vagyunk a bonyolultabb genomi aláírásokat, a genomban az evolúció sebességének növekedését, de a genomok szerkezetének összetettségét is látni” – mondja Rehan. „Olyan keveset tudunk arról, hogy hogyan alakul a társas hajlam.” A legtöbb méh magányos, de némelyek, például a mézelő méhek és a dongók áttértek a közösségi életre. Összességében azonban a társas hajlam viszonylag ritka az állatvilágban és a méhekben.

Az élet egyszerűből bonyolultba

„Megpróbáljuk megérteni, hogyan alakult az élet egyszerűből bonyolultba. Leginkább az érdekel minket, hogyan kerültek oda. Az ilyen típusú közvetítő csoportok és egyszerű társadalmak tanulmányozásával empirikusan feltehetjük ezt a kérdést” – mondja Rehan.

„Ablak nyílik a komplexitás és a viselkedés széles körű fejlődésének megfigyelésére. Valóban a gyakorlatban tanulmányozhatjuk a rovaroknál és a méheknél, mivel figyelemre méltó sokféleséget mutatnak a viselkedés terén, de betekintést nyerhetünk minden állatba – és az emberbe is.”

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Varroa atka elleni gyógyszeres védekezéshez igénye... Méhészek figyelem! 6 597 méhész-gazdálkodó részére 632,8 millió forint összegű támogatás kifizetését kezdi meg július 2. hetében az MVH a varroa atka...
Vis maior bejelentést tehetnek a méhészek Az idén, a magyar mezőgazdaságot sújtó különböző időjárási körülmények, különösképpen az Yvette ciklon súlyos károkat okozott a hazai méhcsaládokban, ...
GMO-szennyezett takarmánytól tarthatnak a magyar m... Még időben tudta figyelmeztetni a méhész egyesület a méztermelőket egy Magyarországon nem kívánatos takarmány felbukkanására. Az ügyben az Országos Ma...
Műhold alapú helymeghatározást is tanítanak Gödöll... Előző cikkünkben írtunk két tanfolyamról, melyeket hamarosan a gödöllői Szent István egyetem indít. Ma is bemutatunk két újabb hasznos tanfolyamot a s...
Méhészek figyelem! Újra igényelhető támogatás a méhészek által használt gépjárművek után. Valamint közeleg a határidő a varroa atka elleni védekezés támogatási igényének...
Fordítsunk fokozott figyelmet a méhek védelmére!... Április-május a mezőgazdasági munkák egyik csúcsidőszaka, ezzel együtt a növényvédelmi munkák nagy része is ilyenkor zajlik. Viszont ebben az időszakb...