A házikertekben kicsiben ugyanolyan fontos a megfelelő permetezési gyakorlat, mint a nagyobb, üzemi ültetvényekben. Aki pedig vegyszermentes kertet tart fenn, annak is érdemes megtanulnia jól permetezni, hiszen a növényi levek, biostimulátorok és sok más biotermesztésben használt anyag kijuttatása is így történik. Célszerű elolvasni, komolyan venni a készítmények használati utasításait.
Időpont: időjárás- és célfüggő
A permetezés időpontját két szempontból is jól kell célozni. Az adott kórokozó, kártevő vagy időjárási stressztényezőnek, amivel szemben védekezünk, olyan stádiumban kell lennie, hogy az ellene végzett kezelés a legjobbkor történjen. A baktériumok, gombák fejlődési stádiumában csakúgy, mint a kártevő rovarok esetén vannak olyan időszakok, amikor azok a legérzékenyebbek a kezelésre. Tehát ha azt jókor végezzük,sokkal ütősebb lesz az eredmény.
Biostimulátoroknál és lombon keresztül felszívódó tápanyagoknál is ugyanez a helyzet. Például egy virágzáskori fagyra vagy nyáron egy aszálykár elkerülésére a megfelelő időpontban kell kijuttatni a biostimulátor készítményeket. A rovarkártevőknél csapdázással figyelhető a rajzás, hogy pont akkor történjen a kezelés, amikor annak a optimális az ideje.
A másik szempont, hogy a permetezés jó időjárási körülmények között történjen. Ha a szer kijuttatása után esik az eső, akkor azt lemossa. Ha közben fúj a szél, akkor elsodródik a permetszer. Ami miatt jobb esetben csak a kezelés hatékonysága romlik, rosszabb esetben, például gyomirtószernél óriási károk tudnak keletkezni.
Permetezésre a hajnali órák a legalkalmasabbak, hiszen ekkorra a talaj hőmérséklete már közel azonos a levegőével, nem lesz felfelé irányuló termikus légmozgás sem.
Bekeverés: egyszerű folyamat buktatókkal
Nagyban is, akárcsak kicsiben, házikerti permetezéskor a szer tömegének 2-3-szorosát kitevő mennyiségű vízzel keverjük össze a por alakú szereket, amíg egy sűrű, de egyenletes pépet kapunk. Ezt hagyjuk duzzadni negyedórán át, csak ezt követően helyezzük a permetező szűrőjébe, és mossuk be vízzel a tartályba.
Többféle növényvédő szer, illetve növényvédő szer és lombtrágya együttes kijuttatása előtt végezzünk keverési próbát. Nehogy olyan ülepedéssel járó kémiai reakciók induljanak be a komponensek között, amelyek dugulást okozhatnak a permetezőgépben.
Csökkenti a költségeket, ha többféle szert egy menetben tudunk kijuttatni, de az csak akkor működik, ha azok egymás hatását nem rontják. Koktél készítésekor (amikor több szert egy menetben permetezünk ki) nő az oldat koncentrációja, ami rossz esetben a permetező fúvókájának az eldugulását eredményezheti. De nem ez az egyetlen hibalehetőség…
Ügyeljünk a permetlé hőmérsékletére!
Permetlé készítéséhez legalkalmasabb a 15-20 német keménységi fokú víz, a víz hőmérséklete is lényeges mind oldódási szempontból, mind azért, mert melegben a levelére kerülő hideg permetet stresszként éli meg a növény.
A felhasznált vízmennyiség is lényeges kérdés: praktikusan minél kevesebb vízbe keverve juttatjuk ki a szereket, annál gyorsabban végzünk, de ez nem mindig célravezető. A szerek hatása akkor lesz értékelhető, ha a hatóanyag megfelelő koncentrációban és minél egyenletesebb eloszlásban kerül a levelekre.
A felszívódó (szisztemikus) készítmények nem tudnak a növénybe bejutni, ha a cseppek idő előtt beszáradnak a levélen, mondjuk a magas hőmérséklet vagy légmozgás miatt. E száradási folyamatot gyorsítja, ha túl tömény oldatot készítünk, de az is, ha a cseppeket túl apróra porlasztjuk.
Az apróra porlasztott permetlé kis cseppjei ideálisak, mert egyenletesebben fedik a levelet, ám a kisebb cseppeknek nagyobb a fajlagos felületük, így könnyen párolognak még a növényre jutásig is, és nagyobb az elsodródás veszélye is. A középút az ideális: minél egyenletesebb legyen a cseppelrendeződés, de ne száradjon meg idő előtt a permet a növényen.
Precizitás, egyenletes szerborítottság
A permetező fúvókáinak beállításával befolyásoljuk a szórásképet. Ez kontakt szereknél kifejezetten fontos, de más esetekben is jó, ha egyenletesen kerül a szer a növényre.
Olyan porlasztási mértéknél, ahol 50-70 db kb. 250 mikron méretű csepp jut egy négyzetcentiméterre, már megfelelő toxikus rács alakítható ki, ami áthatolhatatlan a kórokozóknak.
Rovarok elleni permetezéskor 35-40 csepp/cm2 is elegendő, hiszen ezek az élőlények elég mozgékonyak ahhoz, hogy ilyen szerfedéssel is eredményt érjünk el.
Gyomirtásnál, talajkezelésnél 15-20 db/cm2/500-700 mikronos csepp, állománykezelésnél, azaz a gyomnövényre fújva 20-25 db/cm2/600-800 mikron méretű csepp az ideális.
Tehát gomba és baktérium elleni szerek esetén apróra porlasztott cseppekkel érünk el jó eredményt, rovarokra kisebb mértékű porlasztással is „lőhetünk”. Gyomirtó szereket nagyobb méretű, következésképp kisebb mennyiségű cseppekkel juttassunk ki. Gyomirtóknál a nagy cseppméret azért is lényeges, mert így megakadályozzuk a szer elsodródását.
És nem utolsósorban, olvassuk el a készítmények használati utasítását. Azok olyan tanácsokat is tartalmazhatnak, amelyek betartásával akár 30 százalékkal is fokozható a szerek hatása. És ez pénzt jelent, hiszen az adott szer, amit már megvásároltunk, nem mindegy, hogy csak „valamennyire hat”, vagy a legtöbbet hozzuk ki belőle…
(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)
