A közelmúltban két új rizsfajta elismerése történt meg. A MATE Szarvason található, Galambosi Rizskísérleti Telepén kutatással, a hazai rizstermesztés vetőmagbázisának előállításával és nemesítéssel is foglalkoznak a szakemberek, ez utóbbi eredménye a két fajta. Az egyik legfőbb cél az, hogy a rizstermesztés jelentős vízigényét csökkenteni tudják. Hagyományos esetben 1 kilogramm fehér rizs előállításához 5000 liter vízre van szükség, árasztás nélküli technológiával viszont ez a mennyiség legalább 50 százalékkal csökkenthető.
A Galambosi Rizskísérleti Telep szakemberei az elmúlt időszakban kiemelt hangsúlyt fektettek a rizs árasztás nélküli termesztéstechnológiájának fejlesztésére, hogy a termesztés ne korlátozódjon a speciális terepviszonyokat és rendkívüli mennyiségű vizet igénylő árasztásos körülmények közé. Normál esetben 1 kilogramm fehér rizs előállításához 5000 liter vízre van szükség, árasztás nélküli technológiával viszont ez a mennyiség legalább 50 százalékkal csökkenthető – írta a MATE.
Kevesebb metán és víz a rizstermesztés során
A technológia révén ráadásul nem csak a termesztés vízigénye csökkenthető, hanem a sekély, mocsaras körülmények között egyébként nagy mennyiségben felszabaduló metán kibocsátása is. Ez a klímaváltozást nagyban befolyásoló hatás Magyarországon nem meghatározó, világszinten azonban jelentős problémának számít – közölték.
„Elsősorban a növények genetikai háttere felől közelítjük meg ezt a feladatot, ami azt jelenti, hogy hazai és nemzetközi partnereinkkel a rizs szárazság- és hidegtűrésének fokozásán dolgozunk. Ennek eredményeként az elmúlt években két új rizsfajta is született a kezeink között.
Az egyik az SZV Szellő, ami egy rendkívül hosszú szemű fajta, nagyon jó főzési tulajdonságokkal, a másik pedig az SZV Tünde, amely a mi körülményeink között is kiemelkedő, akár 10 tonna/hektáros termésre képes” – mondta Jancsó Mihály, a MATE Környezettudományi Intézetéhez tartozó kísérleti telep tudományos munkatársa.
Drónokkal a magyar rizsért
A napi munkába a precíziós eszközöket, így a drónokat is bevonják, melyek révén még hatékonyabb eredmények érhetők el. Az agráriumban egyre népszerűbb eszközzel egyfelől a növényállomány egységességét és tápanyagellátottságát vizsgálják, másfelől pedig különböző anyagokat, növényvédőszereket juttatnak ki a területre. Utóbbi a rizs esetében azért kiemelten fontos, mert a növények a termesztési időszak nagy részében árasztott körülmények között vízben állnak, amelyben bármilyen más kisebb-nagyobb gép jelentős taposási kárt okozna.
„A rizs a nemzetközi kapcsolatok terén is egy jó hívószó. Mivel Magyarország a mai napig a rizstermesztés északi határának számít Európában, területeink tulajdonképpen egy nagy nyitott szántóföldi laboratóriumként is értelmezhetők” – fogalmazott a szakember.
Ennek következtében szerteágazóak a telep nemzetközi kapcsolatai is. Az intézmény a hasonló klimatikus körülmények között dolgozó országok közül folyamatos kapcsolatban van például Chile kutatóival és nemesítőivel. Legfontosabb partnerországuk pedig a Fülöp-szigetek, amellyel a rizstermesztésen és az öntözésen túl már az oktatásra és számos más tudományterületre is kiterjed az együttműködés – írták.
