Drágulás: fájni fog, de a fogyasztóknak a termékek valódi önköltségével kell szembesülniük

  Az élelmiszeripar számára a legnagyobb kihívás az önköltség-növekedés beépítése lesz a fogyasztói árakba – jelentette ki Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke a Portfolio Agrárium 2022 konferencián. Az élelmiszeripar szereplőinek többsége már nem rendelkezik tartalékokkal, így számukra különösen fontos, hogy a fogyasztók felé is megjelenjen a termékek valódi önköltsége.

 Az ipar és az élelmiszeripar termelési és értékesítési mutatói vegyes képpel szolgálnak az elmúlt 7 évben. Az élelmiszeripar termelésének növekedése általában, a 2018-as és a 2020-as év kivételével elmaradt az ipar átlagos növekedésétől – ismertette Éder Tamás.

A nagy hozzáadott értékű, feldolgozott élelmiszerek aránya a magyar agrár- és élelmiszergazdasági exportból az egyik legalacsonyabb a térségben
A nagy hozzáadott értékű, feldolgozott élelmiszerek aránya a magyar agrár- és élelmiszergazdasági exportból az egyik legalacsonyabb a térségben (Fotó: Pixabay)

Aránytalanság a nagy hozzáadott értékű élelmiszereknél

 A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke elmondta, hogy az export aránya 40% körül alakul az ágazatban, de a nagy hozzáadott értékű, feldolgozott élelmiszerek aránya a magyar agrár- és élelmiszergazdasági exportból az egyik legalacsonyabb a térségben. Csak Románia van mögöttünk. Éder Tamás szerint a magyar élelmiszeripar hosszú éveken keresztül a belpiacon szenvedte el a legnagyobb vereséget. A forgalom növekedése folyamatosan meghaladta az élelmiszeripari vállalatok belföldi értékesítésének növekedését. A szakember beszélt arról is, hogy az élelmiszeripar komoly jövedelmezőségi problémákkal küzd Magyarországon, és ez 2021-ben sem javult – idézte az agrarszektor.hu.

Nem alakult ki a nemzetközileg is versenyképes üzemméret

Éder Tamás a problémák között említette, hogy egyes ágazatokban a tömegtermékek esetében továbbra sem alakult ki a nemzetközileg is versenyképes üzemméret.

Bár a technológiai lemaradás nem nőtt az elmúlt években, jelentős felzárkózás sem történt. A munkaerőhelyzet is kezd kritikussá válni, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Az évi 10%-os bérnövekedés mellett a technológia fejlesztése, az automatizáció, a robotizáció és az ágazat „digitalizációja” alapvető kényszerré vált.

A szakember további problémaként említette, hogy az élelmiszeriparban továbbra sem jellemző a „tartós bizalmi kapcsolatok” kialakulása az egyes termékpályáknál. Különösen a zöldség-gyümölcs ágazatban, ahol egy kisebb piaci zavar is komoly káoszt tud eredményezni.

A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke szerint az is gond lehet, hogy a horizontális és vertikális szerveződések továbbra sem általánosak. Bár ezen a téren történtek előrelépések (például a baromfi-, a tej- és a húságazatban). Az alkuerőben levő különbségek a beszállító és a kiskereskedő közötti kapcsolatban továbbra is konfliktusok forrásai lehetnek. Ezt a jogalkotó újabb és újabb jogszabályokkal próbálja kezelni.

A külföldi termékek „kényszerlikvidációja”

Éder Tamás szerint a hazai fogyasztói szokások is átalakulóban vannak. A reáljövedelem növekedése komoly hatással van ezekre, de a fogyasztók preferencialistáján továbbra is a termékek ára a meghatározó tényező. Ez pedig folyamatos lehetőséget teremt a külföldi termékek „kényszerlikvidációjára” a hazai üzletek polcain, ami különösen nagy veszély lehet a következő időszakban.

A következő időszak legnagyobb kihívása az, hogy hogyan építhető bele az önköltségek növekedése a fogyasztói árakba
A következő időszak legnagyobb kihívása az, hogy hogyan építhető bele az önköltségek növekedése a fogyasztói árakba (Fotó: Pixabay)

A szakember végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő időszak legnagyobb kihívása az, hogy hogyan építhető bele az önköltségek növekedése a fogyasztói árakba. Mint mondta, a kiskereskedelmi láncok ellenállása ebben az ügyben különösen fájdalmas lehet az élelmiszeripar szereplői számára, akik többsége mostanra már nem rendelkezik tartalékokkal.

Felpörgő élelmiszer-infláció

Bármennyire is fájdalmas tehát, a fogyasztó felé a termékek valódi önköltségét kell megjeleníteni – jegyezte meg Éder Tamás. A szakember emellett kifejtette, hogy a felpörgő élelmiszer-infláció okozta problémákra különféle reakciók érkezhetnek a fogyasztók és az ágazat részéről is. Így például fogyasztáscsökkenés és termékdualizálódás (a prémium és az olcsó termékek szerepének erősödése), a minőséggyengítési folyamatok erősödése egyes alágazatokban (helyettesítő termékutánzatok megjelenése) és az olcsó tömegtermékek importjának erősödése. Bár ezt a folyamatot a forint árfolyama gyengítheti.

A következő időszakban egy érdekes dualizmus alakulhat ki az élelmiszeriparban. Akik ezt a nehéz időszakot könnyebben túl tudják élni, és még fejleszteni is tudnak, valamint be tudják vállalni a magasabb árakat, azok brutálisan el fognak húzni azoktól, akik a mindennapi túlélésükért küzdenek.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Marad a drága gyümölcs, tartósan emelkednek az ára... Fennmaradt a mezőgazdasági termékek árának emelkedő trendje. Ez derült ki a KSH első féléves adataiból. Az agrár-, az élelmiszeripari és a fogyasztói...
A KSH adatai bizonyítják, hogy egy év alatt eldurv... 2020 decemberében 2,7 százalékkal, 2020-ban pedig átlagosan 3,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző évhez képest, derült ki a Központi Stat...
Szomorú statisztika: 13,7 százalékkal nőttek a fog... Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztás...
Átlagosan hatodával nőttek a fogyasztói árak 2022 ... A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal nőttek, ezen belül a ruházkodási cikkek 1,6 százalékkal kevesebbe kerültek. Az élelmiszer...