A hőstressz okozta tüneteket is megfelelően kezelheti az az innovatív szarvasmarha diagnosztikai döntéstámogató rendszer, amelynek fejlesztésére 604,4 millió forint támogatást nyert a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Béke Agrár Kft. alkotta konzorcium. A k+f projekt célja egy olyan, szarvasmarhák által élethosszig viselhető, vezeték nélkül tölthető, lassan lemerülő szenzor kifejlesztése, amely monitorozza az állat testhőmérsékletét, mozgási aktivitását és pozícióját. Egy telefonos applikáción keresztül pedig riasztást küld a gazdának, amennyiben beavatkozásra van szükség.
A háromszáznál több szarvasmarhát tartó telepeken jól ismert jelenségnek számít az úgynevezett elveszett tehén szindróma (loser cow syndrome), amikor a beteg vagy valamilyen rutinszerű beavatkozást, így például körmözést, mesterséges termékenyítést, vagy elléshez segítséget igénylő állatot gyakran nem veszik észre a tehenészetekben.
A piacon jelenleg elérhető precíziós szarvasmarhatartási rendszerek már valamelyest kezelik ezt a problémát, hőség idején azonban ezek sem kellően hatékonyak, hiszen hőstressz esetében az állatok mozgási aktivitása és szociális viselkedése megváltozik, amit a rendszer gyakran tévesen értékel és ok nélkül küld riasztást a tulajdonosnak.
Erre a problémára kereste a megoldást a MATE és a Béke Agrár Kft. alkotta konzorcium az innovatív szarvasmarha diagnosztikai döntéstámogató rendszer fejlesztésével. Az Oros café cikkét szemléztük.
A cégvezető ezért tartja fontosnak a döntéstámogató rendszer fejlesztését
Mint Szőke-Molnár Tibor, a Béke Agrár Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy már évekkel korábbra nyúlnak vissza az előzmények.
Az egyetem mindig keresi az újra fogékony partnereket, nekünk pedig szükségünk van egy tudományos kutatásos fejlesztésre, amellyel tovább javíthatók az eredményeink. Közösen beadtunk egy pályázatot, melynek segítségével 604 millió forintból alkothatunk meg egy eleddig a világon egyedülálló monitoring rendszert. Egy-egy élethosszig működő szenzort telepítünk minden egyes tehenünkre és gyűjtjük ezek adatait.
A rendszer az állat testhőmérsékletét, mozgási aktivitását és szívműködését fogja mérni, a nagy mennyiségű adat elemzése alapján pedig képes lesz az ivarzás és az ellés időpontjának megbízható előrejelzésére, akár hőstressz-időszakban is. Prognosztizálhatók lesznek különböző állatbetegségek, előre jelezhető lesz a nehéz ellés. Mindezek hatására a gazdaságilag legfontosabb szaporodási mutatók is javíthatók lesznek a hőstressz időszakában is. A rendszer alapja a szívritmus és a szívritmus-változékonyság elemzésén alapuló stresszmonitoring, amely gyakorlati körülmények között egy teljesen új területet jelenthet az állattenyésztési tudományok területén. Jobban, hamarabb kezelhetők lesznek a rendszer segítségével a betegségek, rá lehet készülni a nehéz ellésre, kidolgozható lesz a hőstressz időszakára egy alkalmas takarmányozási stratégia. A szaporodási mutatókon túl növekedhet a tejtermelés is.
A pályázat megvalósulásához az első vizsgálatok már lezajlottak, a teljes megvalósulást, illetve a komplett működés beindulását 2025-re teszik a szakemberek.
A pályázat és a technológia részletei
Azt már az Uniside írta meg, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (ginop) Plusz keretéből érkező összeg a cég számára 60 százalékos támogatási intenzitást jelent. Konzorciumi partnerük, a MATE 208,66 millió forintot nyert el 100 százalékos támogatási intenzitással.
Kovács Levente, a MATE tudományos főmunkatársa úgy nyilatkozott: a k+f projekt célja egy olyan, szarvasmarhák által élethosszig viselhető, vezeték nélkül tölthető, lassan lemerülő szenzor kifejlesztése, amely monitorozza az állat testhőmérsékletét, mozgási aktivitását és pozícióját. Egy telefonos applikáción keresztül pedig riasztást küld a gazdának, amennyiben beavatkozásra van szükség. Így – szívritmus elemzésre alapozva – betegségek korai felismerésére, stressz-állapotok kiszűrésére, ivarzás és ellés megbízható jelzésére lenne lehetőség.
A k+f megoldással a mesterséges megtermékenyítések hatékonyságát, és ezáltal a gazdaságilag legfontosabb szaporasági mutatók hatékonyságát is növelni lehet a klímaváltozás miatt kiváltott úgynevezett hőstressz időszakokban. Emellett az egyes növendék korban, ellés körüli időszakban és a laktációs termelés csúcsán jelentkező megbetegedések állatjóllétre, reprodukciós teljesítményre és termelésre gyakorolt negatív hatásait is csökkenteni lehet majd. A hosszú távú cél az, hogy a szenzor más állatfajták esetében is alkalmazható legyen.
