Elégedetlenek a gazdák. Javában tart az őszi aratás, de hiába jók a minőségi adatok és a termésátlagok, a költségek és az alacsony felvásárlási árak miatt nehéz helyzetben vannak. Sokan kénytelenek a tartalékaikhoz nyúlni. Hajdú-Bihar vármegyében a napraforgót már szinte teljesen betakarították, a kukoricát pedig a napokban kezdték meg. Az őszi takarmánynövények közül a termőföldek egyharmadán kukoricát és csaknem ugyanennyi területen napraforgó vetettek.
A Dehir anyagát szemléztük, ezt egészítettük ki az MTI tájékoztatásával. Utóbbi szerint a termelők a napraforgó betakarításakor a Dél-Dunántúlon hektáronként 3,3 tonna, az Észak-Alföldön 3 tonna, míg az Alföld déli részén 2,7 tonna átlagos hozamot értek el. Ennek alapján a végső termésmennyiség 2 millió tonnára várható. A 746 ezer hektáros kukoricaterület betakarítása már folyamatos, készültsége 22 százalékra emelkedett. A vármegyei termésátlagok hektáronként 5 és 9 tonna közöttiek. Míg a Nyugat-Dunántúlon hektáronként 8,7 tonnás termésátlaggal indult el a munka, a Dél-Alföldön mindösszesen 5,8 tonna ez az érték. Ez alapján a teljes hazai kukoricamennyiség nagyságrendileg 5,3 millió tonnára várható az idén.
Így kezdődött az őszi aratás a Hajdúságban
Mike Sándorék várhatóan ezen a héten, a búza vetése után kezdik meg betakarítani a kukoricát. 60 hektáron 70 mázsa kukoricára számít, ami az ő megfogalmazása szerint elfogadható. Az árával viszont elégedetlen. Eddig ugyanis 5500 forint volt tonnánként, ráadásul már nem tudják a gazdák hol tárolni, mert elmondásuk szerint a raktárak tele vannak ukrán gabonával.
A napraforgót itt már betakarították, de a tavalyi tonnánkénti 22-28 ezer forint helyett most csak a felét kínálják érte.
Majdnem pontosan az is 60 hektár volt, amit befejeztünk, 30 mázsás átlagtermés lett, ami jónak mondható aránylag. Ám az ára ennek sem jó, mert csak 11 ezer forintot adnak mázsájáért – emelte ki a gazdálkodó.
A minőség és a mennyiség rendben, az árral gondok vannak
Hajdú-Biharban az őszi takarmánynövények közül a termőföldek egyharmadán kukoricát és csaknem ugyanennyi területen napraforgó vetettek. A MAGOSZ vármegyei elnöke szerint idén minőségben és mennyiségben sem lehet különösebben panaszra oka a gazdáknak. A legnagyobb bajt a mostani felvásárlási árak jelentik. A gazdáknak órási költségekkel kellett számolniuk, így nehéz helyzetben vannak.
Jóformán mindegy, hogy mit termelnek, nagyon nehéz helyzetben vannak, nincsen megfelelő ára, a költségek az egekben vannak. Most tavasszal a nitrogén-műtrágya ára is túlságosan magas volt, a duplája, illetve a háromszorosa a szokásosnak – mondta Örvendi László, a MAGOSZ Hajdú-Bihar vármegyei elnöke.
Örvendi László hozzátette: a mostani felvásárlási áraknak legalább 30-50 százalékkal kellene magasabbaknak lenniük ahhoz, hogy ne legyenek veszteségesek a gazdák. Sokan ugyanis már kénytelenek a tartalékokhoz nyúlni a magas költségek miatt, így vannak olyanok, akiknél felvetődött, hogy parlagon hagyják a földjeiket.
Az export helyzete
Azt már az Agrárminisztérium írta meg a témában, hogy a főbb gabona- és olajosnövény terménycsoportok exportjánál a júniusig rendelkezésre álló adatokból az látszik, hogy május-július hónapokban havonta 460-480 ezer tonna hagyta el az országot, elsősorban búza és árpa, kisebb mértékben napraforgó és repce. A tárolókapacitások az őszi betakarítással országos szinten teljesen megtelnek, így közlemény szerint indokolt az ukrán importtilalom hazai fenntartása. A szeptember közepén végzett gazdálkodói tárolókapacitás-felmérés során egyébként az önkéntes válaszadó mezőgazdasági termelők 11 százaléka jelezte, hogy lehet tárolási problémája, 13 százalékuk pedig befogadná más gazdálkodó terményét.
