A Kukorica Kör Egyesület – aminek a Magro.hu is tagja – 2023. évi Kukoricázz velünk! termelési versenyének keretében 23 gazda vállalkozott arra szerte az országban, hogy az alkalmazott kukorica termesztési technológiáját bemutassa és ez alapján megtudjuk, közülük ki termel a legjobban, azaz a legnagyobb profittal. Az alábbiakban a júliusi gazdalátogatások alkalmával tapasztaltakból és elhangzottakból osztunk meg négyet.
Beregi Endre, a Fejér vármegyei Nagyvenyim határában egy olyan 6,9 hektáros kukoricatáblát mutatott nekünk, amin az elővetemény is kukorica volt, igaz 2022-ben mindössze 1,6 tonnás termést tudott betakarítani a földjéről. Ősszel csak tárcsázott, a magas árak miatt alapműtrágyát nem juttatott ki.
Tavasszal, március 10-én aprító hengerezéssel kezdte a talajműveleteket, majd zárta a talajt. Április 10-én 46%-os karbamid műtrágyát juttatott ki, hektáronként 2 mázsás dózisban. Egy napra rá ezt kombinátorral bedolgozta és egymenetben Bactofill A10 és Bactofill Cell baktériumkészítményeket is kijuttatott.
A vetésre április 28-án került sor. 58 ezres tőszámmal RGT Urbanixx és RGT Texero került elvetésre, 6 soronként váltva, egyaránt 4-4 zsákkal. A gazda talajfertőtlenítés céljából még hektáronként 12 kg Force 1,5 G rovarölőt is kiadott.
Május 4-én pedig gyomirtásra került sor egy Click Pro-Dash keverékkel 2,3, illetve 1l literes hektáronkénti dózissal.
Csepregi Attila, a Fejér vármegyei Lajoskomáromban gazdálkodik. A kukorica vetésterületét ősszel, októberben-novemberben mindig felszántja, majd hengerrel zárja, szerves és hígtrágyát juttat ki, ha meg tudja oldani, és utolsó műveletként lazítót is használ, ha az időjárás engedi.
Tavasszal egy kompaktor végzi az első műveletet, simítozás nélkül. A kukorica vetésével egymenetben a sorokba baktériumtrágya és Pannon Starter kerül, mert annak foszfortartalma kell a gyökeresedéséhez. Műtrágya kijuttatására sorban vagy sor mellé a növény 6-8 leveles állapot körül kerül sor először, amikor megindul a termésképződés, de csak akkor, ha van esély az esőre és/vagy nem teljesen száraz a talaj. Ilyenkor 100 kg karbamidot ad ki. Ha további eső várható, akkor erre reagálva, kiadja ezt a mennyiséget újra. Ha pedig szükség van rá, akkor kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke ellen szokott védekezni.
Meggyőződése, hogy 5-10 éven belül a technológia állandó része lesz a fuzárium elleni védekezés is.
A vetett kukoricák FAO-száma állandó, jellemzően 350-450-es, többségében 420-as Pioneer és martonvásári fajtákat vet. Arra törekszik, hogy egyszerre kevés fajtával dolgozzon, mert azt szereti, ha intenzíven, hatékonyan, iparszerűen, nagy táblákban, tömbösítve, a gépeket maximálisan kihasználva, mindent a tudományra alapozva, nagyon precízen dolgozhat, bár időnként kísérleteket be szokott állítani.
Csak szilárd tápanyagokat használ, mert szerinte a folyékony tápanyag kijuttatása a több ezer hektáros gazdaságokban nem kivitelezhető. A szilárd tápanyagok gyorsabban kijuttathatók a rövid rendelkezésre álló időablakokban.
Mondok József, a Somogy vármegyei Karádon erősen vadkáros területeken gazdálkodik, gyakori a rágás, a taposás, a vonulás a földeken. A területek egy részét szántják, a másik részét TopDown kultivátorral művelik, felváltva. Ha kalászos után kerül a kukorica, akkor lazítani is szoktak, ami mostantól állandó elem lesz, mivel előírás az AKG-ban. Úgy tartja, az a helyes gyakorlat, ha mindkettőt minden évben használják – az időjárástól függően. Kukorica után viszont célszerű szántani.
Ősszel jellemzően egy műtrágyakomplex kijuttatása történik mintegy 200 kg-os mennyiségben. Tavaly ősszel viszont az árak miatt csak 120 kg-ot juttattak ki.
Tavasszal történik a talaj lezárása több munkagéppel párhuzamosan, majd ezután történik a tápanyagkijuttatás, Idén kénes nitrogént, illetve karbamidot, 34-es nitrogént adagoltak ki.
A szokásos nitrogénmennyiség hozzávetőlegesen az idei szezonban is kikerült.
Vetéssel egymenetben még 50 kg kénes nitrogént is kijuttattak, mindegyik sor mellé. Egyes területeken adtak ki még mikrogranulált startert is, esetenként pedig talajfertőtlenítő szert – igénytől függően – ha kukorica volt az elővetemény.
Korábban Pioneer, de idén Dekalb vetőmagot vetettek a kedvezőbb szárítási költségek miatt. Utóbbi könnyebben adja le a vizet, ami a vadak elleni védekezésben is előny. A FAO-számok 290-től 510-ig szóródnak. Jellemzően nyersen is szoktak kukoricát értékesíteni.
Gyomírtásban többféle technológiát használnak. Néhány táblában gondot jelent a fenyércirok, amit Dingo-val kezelnek, illetve Sulcontrol gyomirtó szereket is szoktak vásárolni, amivel post-emergensen is bele lehet menni az állományba. Jellemzően pre-emergensen és post-emergensen is védekeznek, mert így a munkafolyamatok jobban szervezhetők.
Farkas László, a Somogy vármegyei Zimányban korábban nagy területen termesztett kukoricát, de a 2012-es nagy aszály után ezt redukálta. Azóta 100-150 hektáron terem nála a kukorica. Mivel korábban a kukoricabogár sok gondot okozott, megfogadta, hogy kukorica után kukoricát nem vet, így többnyire kalászos, illetve repce az elővetemény.
Forgatás nélküli talajműveléssel is foglalkozik, de a tavaszi vetésű növények, így a kukorica alá mindig szántást alkalmaz az utolsó pillanatban, mert az esélyét sem szeretné megadni, hogy kiszáradjon a talaj. Szerinte így kisebb lesz a gyomnyomás, pénzt tud megtakarítani a gyomirtásban.
Sok éve, amikor elkezdett a precízióval foglalkozni, a szaktanácsadók javaslatára nemcsak tápanyagutánpótlást csinált, hanem egy feltöltő műtrágyázást is végrehajtott, aminek eredményeként, a gyenge és közepes tápanyag ellátottságúból jók és kiválóak lettek a területei. A talajaiban lévő tápanyagtőke miatt most a magas műtrágyaköltségek idején egy alacsonyabb kijuttatási szinttel is magasabb hozamot remél.
Minden évben költ a talajélet javítására, mert úgy hiszi, ezzel sok pénzt lehet megtakarítani a tápanyaggazdálkodás, illetve a talajművelés során.
A tápanyaggazdálkodást szaktanácsra alapozza, mert abban hisz, hogy a harmonikus tápanyagellátottságnál nincsen jobb megoldás. Ha egy növény úgy tud fejlődni, hogy minden időpillanatban rendelkezésére áll a megfelelő mennyiségű és minőségű tápelem, akkor biztos benne, hogy egy életképes növény fog fejlődni, ami majd a stresszeket is jobban kezeli. A vízhiánynál sokkal nagyobb problémának tartja, hogy a megemelkedett hőmérséklet miatt az UV-sugárzás fentről kezdi el szárítani a kukoricát.
Ezt az évet arra használta, hogy összeköttetést alakítson ki a talajban lévő vízkészletek és a növények gyökérzete között, amit a mikorrhiza gombacsaláddal kíván elérni. Illetve sikerült találnia egy olyan terméket, ami az ígéretek szerint a legmelegebb hónapokban is legalább három hétig életben tartja a klorofillállomány 50%-át.
A vetéssel egymentben komplex, vízben jól oldódó műtrágya került a sor mellé vagy a sor alá. Nitrogénből idén a szokásos 500 kg helyett 360 kg-ot juttatott ki, szilárd állapotban, viszont a kukorica esetében is bevezette a nitrogén oldatos lombtrágyázást, amivel a hiányzó 140 kg-nyi nitrogént pótolni tudta. Már korábban is alkalmazott cink-, illetve bórtartalmú lombtrágyát, amelyeket az utolsó pillanatban ad ki, amikor még szántóföldi géppel bele lehet menni a táblába, és ekkor került a nitrogén is.
A vetés differenciált tőszámmal történt, 68 ezer és 80 ezer között, a felületek termőképességének, a humusztartalomnak, a tápanyag szolgáltató képességnek és a pH-nak a függvényében. A rosszabb területekre SY Torino, a jobbakra pedig SY Solandri került.
Korábban nem volt szárítója, így mindig arra törekedett, hogy minél kevesebb vízzel takarítsa be a kukoricáját, így koraiakat, jellemzően 350 FAO-számút vetett. Most már ugyan rendelkezik szárítóval, de költségtakarékosság miatt a továbbiakban is maximum a 400-as FAO-ig fog elmenni. Somogyban már kezd komoly problémává válni a molyfertőzés, így muszáj védekezni ellene. Szerinte, aki felelősségteljesen gazdálkodik, annak figyelni kell erre.
