Az elhúzódó téli időjárás miatt a gazdálkodók csak késve tudták elkezdeni a tavaszi munkákat Zala megyében. Emiatt a kora tavaszi kalászosok vetése április első dekádjában fejeződött be, a tervezetthez képest kisebb területen. A napraforgónak eddig több mint felét, a kukoricának pedig csaknem egyharmadát vetették el.
Zala megyében közel 32 ezer hektáron termesztenek kukoricát, eddig 9440 hektáron került földbe a mag. A napraforgót 4880 hektáron vetették el, a növény tervezett vetésterülete 8500 hektár – mondta Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke a Magyar Távirati Irodának.
Azt is hozzátette, hogy a vetési szándék szerint 49.470 hektár volt a tavaszi vetésű szántóföldi növények területe. Az elhúzódó téli időjárás miatt viszont a gazdálkodók csak megkésve tudták elkezdeni a tavaszi munkákat. A kora tavaszi kalászosok vetése így április első dekádjában fejeződött be, a tervezettnél kisebb területen. A tavaszi árpát a tervezett 1920 hektárnál 450 hektárral kisebb területen vetették el, és a vártnál 70 hektárral kisebb területen, 130 hektáron termelnek zabot.
Nem lesz annyi szója, amennyit szerettek volna
A szója 3470 hektárra tervezett területéből 305 hektáron végeztek a munkával a gazdák. A vetéstervből már most látszik, hogy a gazdák nem tudják megvalósítani az EFA (ökológiai jelentőségű terület) területet szójából. Így a megyében várhatóan több terület marad parlagon, esetleg szója helyett szálas fehérjenövényt vetnek el – mondta a NAK megyei elnöke.
Süle Katalin kitért arra is, hogy a gazdák visszajelzései szerint az őszi vetések egy része kipusztult: a gyengébb vetésekben a téli fagy, más területeken a tavaszi sok csapadék miatt kialakult belvíz okozott károkat. A 27.590 hektáron elvetett őszi búzából 27.100 hektár, a 16.800 hektáros káposztarepcéből pedig 16.300 hektár maradt meg. Az őszi árpa 200 hektáron, a rozs és a tritikálé pedig 55, illetve 30 hektáron ment veszendőbe. A megmaradt vetések 55-60 százaléka jó, 30-35 százaléka közepes, 5-10 százaléka pedig gyenge minőségű. Süle Katalin beszélt arról is, hogy a gazdálkodóknak most már főként a hirtelen felmelegedés okoz problémákat, továbbá a tél végi, tavasz eleji sok csapadék ellenére a földeken kiadósabb esőre lenne szükség. Ha pedig arra is kíváncsi, milyenek voltak a Huminisz hozamnövelő eredményei kukoricában és napraforgóban 2016/2017-ben, olvassa el ezt a cikket!
