Az agrárágazatban is egyre több helyen jelennek meg az adatgyűjtésre szolgáló mérőműszerek, a komplex döntéstámogató rendszerek. Ezek segítségével az üzemek teljesítménye nyomon követhető, és a döntéshozók adatokkal alátámasztott lépéseket tehetnek a fejlődés érdekében. Míg 10-15 évvel ezelőtt a digitalizáció még csak egy kényelmi szolgáltatás volt a vállalatok számára, mostanra már komoly versenyelőny, a jövőben pedig kötelező minimum lehet. Kérdés azonban, hogy képes-e tényleges megoldást nyújtani a mezőgazdasági ágazatok problémáira?
Napjainkra a világ eljutott oda, hogy az adat és a belőle nyert hasznos információ képviseli az egyik legnagyobb értéket egy jól működő vállalatnál – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) legfrissebb kiadványából. Nincs ez másképp a mezőgazdaságban sem: 2019-ben készült el a Digitális Jólét Program keretein belül Magyarország Digitális Agrár Stratégiája, valamint később ehhez a kapcsolódó intézkedési terv. Ezzel a magyar mezőgazdasági szereplők lehetőséget kaptak arra, hogy egy újabb lépést tegyenek az adat alapú digitális mezőgazdaság, az úgynevezett mezőgazdaság 4.0 (Smart farming) felé – írta az Agrárszektor.
Sok megoldandó feladat van még
A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a gazdálkodók körében még komoly problémát jelent a tudáshiány, és nem feltétlenül van meg az igény az átállásra. A digitális átállást a gazdálkodók, de a termelői csoportok esetében is csupán egy szűk réteg képes teljesen önállóan megvalósítani. A digitalizáció üzem szintű kialakítása komoly befektetés, amit nehéz néhány éven belül kigazdálkodni, és a magyar üzemméretek és birtokstruktúra mellett nem minden esetben lehet kifizetődő.
A gazdálkodók az adatszerzésre alkalmas gépeket beszerzik, azokat viszont a hagyományos munkák elvégzésére használják, figyelmen kívül hagyva azt a számos lehetőséget, amelyet egy ilyen eszköz még kínál – írták.
A digitalizáció előnye az adatok magas szintű feldolgozása, információvá alakítása és az abból meghozott döntésekben rejlik. Éppen ezért nem elég csak a gépeket „megvásároltatni” a gazdálkodókkal. Hiányoznak a központi adatfeldolgozó rendszerek, amelyekkel költséghatékonyabban lehetne számításokat végezni és következtetéseket levonni.
Továbbá azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarországon jelentős problémát okoz az adatféltés jelensége: sem a gazdálkodók, sem pedig a különböző cégek nem osztják meg szívesen az adataikat. Ezen a területen még fejlődni kell – írták.
További kihívást és problémát jelent, hogy a magyar mezőgazdaságban jelentős munkaerőhiány tapasztalható. Mostanra már nem csupán a szakképzett munkaerő hiányzik az ágazatból, betanított munkásból és idénymunkásból sincs elég. 2015 és 2020 között a – nem fizetett családi és időszaki munkaerő-ráfordítást is magában foglaló – munkaerő-felhasználás jelentősen, 24 százalékkal esett vissza.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint pedig nem csupán az elérhető munkaerő mennyisége, hanem minősége is problémát jelent a szakmában.
Komoly munkaerőgondok
Fontos továbbá megemlíteni az uniós tagállamok „elszívó hatását” a munkaerőre, vagyis azt, hogy aki még kapható is lenne ilyen munkára, az inkább nyugatra megy az ottani, a hazaihoz képest magasabb bérek miatt. Az AKI felmérése alapján a mezőgazdasági vállalkozások számára a munkaerővel kapcsolatosan a legnagyobb nehézséget a folyamatosan növekvő bérigény, a munkavállalók elkötelezettségének és munkatapasztalatának hiánya, illetve a szezonális foglalkoztatottaknál az alacsony munkamorál jelenti. Az adatok azt mutatják, hogy a munkaerő megtartására a magyar vállalkozások az emelkedő bért tekintik a leghatékonyabb eszköznek, a szervezeten belüli előrelépést, az életpálya-tervezést vagy a tulajdonrészhez jutást kevesen tartják hatékony ösztönzési formának.
A kiadvány szerzői szerint a munkaerőhiány enyhítésének egyik lehetséges módja lehet a robotizáció és az automatizáció erősítése az ágazatban. Ehhez tudásátadásra és ismeretterjesztésre lesz szükség, valamint egy olyan információs háló kialakítására, ami ki tudja szolgálni a digitalizáció iránt érdeklődő gazdálkodókat – írták.
Emellett ki kell alakítani egy megfelelő támogatási rendszert, amelyben nem csak az eszközbeszerzés és üzemeltetés kerül támogatásra, hanem az egységes adatfeldolgozás, és a gazdálkodók felé az információ visszajuttatása is.
A NAK szerint a már rendelkezésre álló technikai vívmányok – többek között a drónok – alkalmazásának elterjedése érdekében pedig fontos a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata, valamint a mezőgazdaságban külföldön már működő „jó gyakorlatok” figyelemmel követése és átvétele.
Fel kell nőniük a kicsiknek is
A NAK szerint a következő évtized egyik legnagyobb kihívása az lesz, hogy sikerül-e a magyar mezőgazdaságot is digitális pályára állítani? A hazai mezőgazdasági vállalatok – és ezen belül is főként a kisebb termelők – jelenleg csak korlátozott ismeretekkel rendelkeznek a modern termelési módszerekkel és technológiákkal kapcsolatosan, amin javítani kell. Ezen felül kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a következő uniós költségvetési időszakban az ágazatba érkező forrásokból olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyekkel a digitalizáció terén szükséges előrelépések biztosíthatóak – közölték.
