Március 23-án a Debrecenben megrendezett Gonda István emlékkonferencián Nagy István agrárminiszter a nélkülözhetetlen ágazati összefogásról beszélt. A konferencia két blokkja közül az első öt előadás keretében a hazai almaágazat helyzetével és fejlődési lehetőségeivel foglalkozott, míg a másodikban szintén öt előadó a nemzetközi tendenciákról, piaci trendekről, illetve innovációkról beszélt.
Az első blokk az agrárminiszter előadásával kezdődött, aki a megoldások közös keresésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezt az összefogást tapasztalta már a konferencia szervezése során is, amikor a várakozásokon felül nőttön-nőtt a jelentkezők létszáma.
Márpedig, ha egy ilyen fordulóponton van elegendő akarat, a minisztérium kötelessége, hogy pénzt, paripát, fegyvert biztosítson a szektor résztvevői számára. Hiszen most minden adott is ehhez, ám akarat és ember híján a források, eszközök mit sem érnek.
Vannak lehetőségek is
A pillanatnyi helyzet elemzésénél elmondta, hogy a külső nyomás és a veszélyek mellett ez az időszak lehetőségeket is tartogat. Az utóbbi időben új problémaként jelentkezett a munkaerőhiány, az inputanyagok drágulása, és ha ezekkel együtt a történelmi aszály még nem lett volna elegendő, kitört a háború is Ukrajnában. Csupán 80 ezer tonna étkezési alma termett tavaly, exportunk pedig 5-8 ezer tonnára esett vissza. Az ipari alma a feldolgozóipar 450 ezer tonnás kapacitásainak 40-45%-át fedte csak le, ezért még importra is szükség volt. Utoljára 2011-ben volt ilyen gyenge termésünk.
Termelési kapacitásunk azonban ennél sokkal nagyobb, a 21,5 ezer hektáros termőterületen 6292 termelő dolgozik, átlagosan 15-21 tonna/hektár közötti hozamokkal. Az ültetvények felett mindössze 2000 hektáron találunk jéghálót, a magyar almások 90%-ában nincs fagyvédelem, a teljes területnek mindössze 25-30% öntözött, és kétharmad-egyharmad az ipari és az étkezési alma aránya. Pedig ennek a megfordítására lenne szükség.
A bevételek alig haladják meg költségeket
A gyenge magyar termés az alacsony árakkal párosulva a gazdák számára azt jelenti, hogy bevételeik alig haladják meg költségeiket. Az agrárminiszter ezt követően az előző években hozott kormányzati intézkedéseket vázolta fel, amelyek közül kiemelte az intenzív kiemelt termeléshez kötött támogatásokat, a telepítési és kertészeti gépvásárlási támogatásokat. Ezek keretében 14 ezer kertészeti gép került a gazdákhoz, összesen 3000 hektár új gyümölcsös létesült, amelyből 918 hektár alma volt.
A támogatások keretében 900 hektáron létesült jégháló, 280 ültetvényen fagyvédelmi rendszer, a feldolgozók energiahatékonyságának növelésére pedig 107 üzem összesen 5 milliárd forint feletti támogatásban részesült. A jövőre vonatkozóan a miniszter elmondta, hogy jelentős könnyítés az új telepítéseknél, hogy nagyrészt átalányrendszerben történik, azaz adott gyümölcsös létesítésénél nem kell tételes számlával elszámolni, így a kifizetések gyorsabban történhetnek meg.
A 100 milliárdos keretösszegre 212 milliárd forint igény érkezett
Örvendetes, hogy a hazai gazdatársadalom nyitott a fejlesztésekre, például a precíziós gazdálkodáshoz szükséges gépek beszerzési pályázatának eredeti 100 milliárdos keretösszegére 212 milliárd forint igény érkezett, így az óriási érdeklődés miatt végül 195 milliárd forint támogatást osztottak ki. Öntözésfejlesztési kérelmeket idén június 30-ig még be lehet adni, ennek keretében eddig infrastruktúrára, tározóterekre, vízkivételi művekre, új öntözőrendszerekre 766 termelő 52,2 milliárd forint támogatásban részesült.
A 2021-ben bevezetett új AKG programban 1,2 millió hektár érintett, és az előző évekhez képest 25%-kal bővült a támogatott gazdák száma, összesen évi 143 milliárd forint került kiosztásra a 3 éves kötelezettségvállalási időszakban. A termelői szervezetek kapcsán elmondta, hogy soha nem volt még ilyen fontos az összefogás és együttműködés, valamint a szakmai szervezetekhez való csatlakozás a termelők alkupozíciójának erősítése szempontjából – ennek a tételnek az igazsága csak fokozódott az előző évben.
Külön-külön nincs alkuképesség
Az agrárminiszter szerint az együttműködés a legfontosabb: tudjuk, hogy közös lónak túros ugyan a háta, de nem megy máshogy, mivel külön-külön nem vagyunk alkuképesek. Minden negatív tapasztalatot félre kell tennünk, összefogás híján nincs esély, nincs alkupozíció, nem fokozható a termésbiztonság, és integrálni kell a kistermelőket is az inputanyagok beszerzésében.
Fontos eszköz az oltalmi védelem a helyi termékek piacvédelme érdekében – jelenleg 82 ilyen agrártermékünk van: a szabolcsi almapálinka, a tuzséri alma, és folyamatban van a szabolcsi alma európai minősítési eljárása is, egyelőre még nem zárult le. A generációs alapon működő kisgazdaságokat, kistermelőket nem szabad magukra hagyni, szaktanácsadással, szaporítóanyagokkal az Újfehértói Kutatóintézet is segít. Nem véletlen, hogy a kormány modern posztharveszt logisztikai komplexumot létesít Szabolcsi Alma Centrum néven, amely legalább 10 ezer tonna termést fogadhat be, ezzel jelentős piaci befolyás érhető el, és a térség fejlődésére is jó hatással lesz.
Most kell megvalósítani mindenkinek a versenyképességet szolgáló beruházásokat – ehhez minden támogatást, pályázati forrást megad az Agrárminisztérium, a jövő kulcsa a gazdák kezében van – zárta gondolatait az agrárminiszter. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke megerősítette Nagy István gondolatait, miszerint nekünk általában az összefogáshoz Mohács kell – és most bizony Mohács van.
(Forrás: fruitveb.hu)
