Az akácméz elismeréséért küzdenek, mégis nőtt a mezőgazdaságból élők száma, elindult az AgromashExpo, gazdasági kapcsolatok kilátásban Azerbajdzsánnal, Kazahsztánnal és Dél-Koreával, nagy baj a halbaj.
Az akác, az akácméz és a méhészet védelméért (a szaporodó támadásokkal, korlátozási szándékokkal, pályázatból kizárással szemben) és elismeréséért alakult agrár- és erdészeti szakmai szervezetekből az úgynevezett Akác-koalíció a héten, melynek célja, hogy az akácot és akácmézet hungarikummá minősítsék. A kezdeményezés jelentőségét, melyet eddig 12 szervezet írt alá (de folyamatosan lehet még csatlakozni) több ténnyel is igazolják:
- Magyarországon van a kontinens akácerdejeinek 50%-a,
- a hazai erdőterület 25%-át teszi ki az akácosok,
- a magyar méztermelés bevételének több mint fele akácméz értékesítésből származik.
Itthon évente 25.000 tonna mézet termelnek, fele (12.500-13.000 tonna) akácméz, 80%-át exportálják – mondta Mészáros József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) ügyvezetője az MTI megkeresésére.
Múlt héten olvashatta nálunk is a KSH előzetes adatelemzését a mezőgazdaság legutóbbi 3 évének alakulásáról, melyben arról is szó esett, hogy csökkent a mezőgazdaságban tevékenykedő szervezetek és egyéni gazdaságok száma. A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye azonban kiemeli, hogy a megszűnt egyéni gazdaságok 89%-a mindössze egy hektárnál kisebb területet művelt, ami nem képes eltartani egy családot, így a gazdálkodók száma nem egyenlő a mezőgazdaságból élők számával. A birtokszerkezetek eltolódnak a nagyobb méretű, kis- és közepes gazdaságok felé, 2010 óta pedig 55.000-rel nőtt a termelők száma.
A héten szerdán kezdődött az agrárszereplők által nagyon várt AgromashExpo. Idén az eddigieknél hosszabb a lista, 270 kiállító 36.000 négyzetméteren mutatkozik be. A Hungexpo életében az agrárkiállítások nagy súlyt képviselnek, felmérések szerint ezeken a kiállításokon töltik a legtöbb időt a látogatók, átlagosan 6,5 órát, ezért idén meghosszabbított nyitva tartással várják az érdeklődőket (9.00-18.00). Az eseményre a Magro.hu csapata is kilátogatott; részletes beszámolónkért térjenek vissza a MagroBlogra a napokban.
Azerbajdzsán kormánya 10.000 magyar szarvasmarha vásárlását tervezi, emellett megszületett az állategészségügyi megállapodás, és jók a kilátások az élelmiszerbiztonság terén is a két ország közt. Az azeriek nyitottak a jó minőségű magyar termékekre, és májusban meg is rendezik Bakuban a magyar-azeri kulturális és gasztronómiai napokat. Kazahsztánnal is szorosabb gazdasági együttműködésre lehet számítani az elkövetkezendő évben, melynek egyik kiemelt területe a mezőgazdaság lesz. Ezen belül előtérbe kerül a vetőmagtermesztés, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése, a szarvasmarha-tenyésztés, az öntözés, az állat- és növényegészségügy, a vadgazdálkodás, és az agrárképzések is. Valamint Dél-Koreával is növekedhet a kereskedelmi forgalmunk értéke, többek között a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket illetően.
A héten adtak hangot a balatoni horgászok egyre nagyobb méretű bosszúságuknak, mely szerint az enyhe tél miatt nagy kormorán csapatok tömegesen pusztítják főként a Balaton nyugati medencéjében élő halakat, máris itt egy újabb halprobléma. Csongrád megyében, a Kurca-főcsatorna szentesi részén tömeges halpusztulást észleltek, amelynek oka valószínűleg a használt termálvíz nem megfelelő kezelése – a termálvíz felmelegíti az élővizet, a melegebb víznek pedig alacsonyabb az oxigéntartalma, emellett a termálvíz sótartalma sem éppen jótékony hatású a halak szempontjából. Hosszú távon a gazdák sem járnak jól, mivel a termálvízzel szennyezett folyóvízzel öntözik terményüket, a sós víz pedig tönkreteszi a termést.
Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült.
