Veszélyesek a magyar halakra a betelepített díszhalak

Az emelkedő átlagos vízhőmérséklet, a vizek növekvő párolgása és csökkenő oldott oxigénszintje hatást gyakorolhatnak a halak élettani folyamataira. Ezek pedig a tógazdaságok és horgászvizek üzemeltetőinek pénzügyi kockázatot jelenthetnek. Ahogy a magyar vizekbe betelepített díszhalak is. […]

Tovább…

Dübörög az AgromashExpo, küzdenek az akácmézért és a halakért

Az akácméz elismeréséért küzdenek, mégis nőtt a mezőgazdaságból élők száma, elindult az AgromashExpo, gazdasági kapcsolatok kilátásban Azerbajdzsánnal, Kazahsztánnal és Dél-Koreával, nagy baj a halbaj. Az akác, az akácméz és a méhészet védelméért (a szaporodó támadásokkal, korlátozási szándékokkal, pályázatból kizárással szemben) és elismeréséért alakult agrár- és erdészeti szakmai szervezetekből az úgynevezett Akác-koalíció a héten, melynek célja, hogy az akácot és akácmézet hungarikummá minősítsék. A kezdeményezés jelentőségét, melyet eddig 12 szervezet írt alá (de folyamatosan lehet még csatlakozni) több ténnyel is igazolják: Magyarországon van a kontinens akácerdejeinek 50%-a, a hazai erdőterület 25%-át teszi ki az akácosok, a magyar méztermelés bevételének több mint […]

Tovább…

Patthelyzet – Védett madarak pusztítják a balatoni halállományt

Ahogy a vadállomány számára is kedvező volt az idei enyhe tél, úgy a nagy kárókatonák sem panaszkodhatnak, népes táboruk (ezres csapatok) szép számmal pusztítja a Balaton nyugati medencéjében élő halait, de a több európai országban is gondot okoz a madarak nagyra nőtt állománya. Hazánkban főként 20-50 dekás keszeget és süllőt fogyasztanak, egy kormorán naponta 0,5 kg-t. Becslések szerint ezer madár esetén ez naponta 500 kg-ot jelent, 3 téli hónap alatt pedig összesen 60.000 kg halról beszélhetünk, ami a horgászok által kifogott halmennyiség 20-25%-a! A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. felé több bejelentés, és fotó érkezett a nagyszámú kormoránról, lencsevégre kapták őket […]

Tovább…