Az ingatlan-nyilvántartás és a tulajdoni lap gazdálkodók által kevésbé ismert részleteit és összefüggéseit mutatta be Dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára. A részletezett tudnivalók hasznosak lehetnek a termőföldek vásárlása és használata során. Ha egy ingatlant szeretnénk megvásárolni, akkor első lépésként annak tulajdoni lapját kell megtekinteni. A tulajdoni lap ugyanis közhitelesen tartalmaz minden olyan adatot, amely annak területére, termőföld esetén minőségére és művelési ágára vonatkozik, és megismerhetjük annak tulajdonosát, illetve az esetleges terheket is.
Az Agrokép foglalta össze röviden, hogy milyen adatokat ismerhetünk meg a tulajdoni lapról, ezt az anyagot szemléztük.
A tulajdoni lap három részből áll:
Az I. része az ingatlan adatait tartalmazza, termőföld esetén külön feltüntetve annak művelési ágát, aranykorona értékét, esetleges zártkerti státuszát.
A II. részből megismerhetjük az ingatlan tulajdonosait, személyazonosító adatait, láthatjuk a tulajdonszerzés jogcímét stb.
A tulajdoni lap III. része pedig az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat, terheket és tényeket tartalmazza, feltüntetve azok jogosultjait is (például egy jelzálogjog esetén). Fontos, hogy csak olyan jogokat és tényeket lehet feltüntetni a tulajdoni lapon, melyeket a törvény felsorol. A későbbiekben pedig még lesz arról szó, hogy mi az, ami viszont – jelenleg még – nem kerülhet feljegyzésre.
Mit jelent az, hogy közhiteles a nyilvántartás?
Ha a tulajdoni lapon egy bejegyzés szerepel, akkor arról az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az fennáll. Ugyanez igaz fordított előjellel is: ha törölt adatot látunk az ingatlan-nyilvántartásban, akkor arról vélelmezni kell, hogy az már nem áll fenn. Ennek pedig az a joghatása, hogy ha valamely jogot vagy tényt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, akkor senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. Tehát ha egy adásvételi szerződésben hiába nincs említés a dolgot terhelő jelzálogjogról, mivel az a tulajdoni lapon szerepel (hiszen a jelzálogjog létrejöttéhez ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szükséges), akkor nem hivatkozhatunk arra, hogy nem volt tudomásunk erről – írta a szakember.
Frissíteni kell a lakcímünkre vonatkozó adatokat
A tulajdoni lap tehát közhitelesen tartalmazza az ingatlanra vonatkozó adatokat. Ez a közhitelesség viszont nem vonatkozik a tulajdonos személyazonosító adatait, így a lakcímére sem. Vannak azonban olyan esetek, amikor a tulajdonosok értesítése mégis joghatályosan megtörténik a tulajdoni lapon szereplő címre. Ilyen az osztatlan közös tulajdon megszüntetése [lásd: 647/2020. Korm. rend. 15. § (6) bek.] vagy a használati megosztás létrehozatala [lásd: 2013. évi CCXII. tv. 71. § (4) bek].
A lényeg: ha megváltozik a lakóhelyünk, akkor ne csak a lakcímnyilvántartásban változtassuk azt meg, hanem módosítsuk a tulajdoni lapon is.
A művelési ág pontos feltüntetésére is figyelni kell
A tulajdoni lap I. részén ott szerepel, hogy milyen művelési ágban tartják nyilván az adott termőföldet. Ha ez nem egyezik a valódi, természetben fennálló állapottal (például a szőlőültetvényünk szántóként szerepel a tulajdoni lapon), akkor az szintén komoly problémákat okozhat. Az egy dolog, hogy a föld hitelfedezeti értéke a tulajdoni laphoz igazodik, fájó meglepetés viszont akkor érhet minket, ha az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére kerül sor. Az úgynevezett területi minimum mértéke (magyarán, hogy milyen térmérték alatt lehet bekebelezni valakinek a tulajdoni hányadát) ugyanis jelentősen eltér a művelési ágak között: szőlőnél ez 0,3 hektár, szántónál viszont már 1 hektár. Tehát hiába van szőlőültetvényünk a területen és hiába haladnánk meg a 0,3 hektárt is, ha szántóként van nyilvántartva a terület, akkor az 1 hektárnál kisebb területünket a nagyobb tulajdonostárs bekebelezéssel megszerezheti.
Fordítva is igaz a képlet: ha szőlőként van nyilvántartva a terület, akkor azon kötelezően szőlőművelést kell végezni, máskülönben földvédelmi bírságot szabhatnak ki velünk szemben.
Hogyan lehet módosítani a művelési ágat?
A termőföld művelési ágának megváltoztatását be kell jelenteni a földhivatalnak, a bejelentés elmulasztása esetén ugyanis földvédelmi bírságot szabhatnak ki velünk szemben. A művelési ág változásának átvezetéséhez főszabály szerint csatolni kell a változási vázrajzot. Kivéve, ha például a változás nem éri el a 400 m2-t vagy egy földrészlet egész területe más művelési ágra változik [lásd: 1997. évi CXLI. tv. 28. § (2) bek]. Azt is jó tudni, hogy a föld művelési ágának a megváltozása (amennyiben az továbbra is termőföldnek minősül) nem minősül más célú hasznosításnak, így a földvásárlástól számított 5 éven belül is lehetséges módosítani a művelési ágat – írta Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára.
