Az áradások okozta sáros körülmények és az Ausztráliában jelenleg is fennálló nedves időjárás megnövelte a tehenekben a tőgygyulladás kockázatát. Mit tehetnek a gazdák e kockázat kezelése érdekében? Richard Smith, a Victoria Mezőgazdasági Fejlesztési Intézet tejágazat-fejlesztési tisztviselője szerint a nedves karámokban álló és a sáros és sérült sávokon keresztül mozgó teheneknél megnő a tőgygyulladás kockázata.
Smith szerint azonban a gazdák számos egyszerű dolgot tehetnek annak érdekében, hogy csökkentsék a tehenekben kialakuló tőgygyulladás kockázatát, „beleértve a jó kézhigiéniát fejés közben, valamint a fejés előtti és utáni tiszta emlők biztosítását”.
A Dairy Australia szerint az új klinikai tőgygyulladásos esetek megelőzésére a tejtermelőknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk. A Dairy Australia szerint azonban elkerülhetetlen, hogy a tejtermelő gazdaságoknak jól kell kezelniük a klinikai eseteket, amikor azok jelentkeznek: „A klinikai tőgygyulladásban szenvedő tehenek kezelésének optimalizálása döntő fontosságú a tehén jóléte, a folyamatos tejtermelés és a kezeléssel kapcsolatos költségek korlátozása szempontjából. Sajnos a klinikai tőgygyulladás kezelése kihívások elé állíthatja a tejtermelőket, mivel megszakítja a fejés és az állomány zavartalan működését, túlzott költségekkel járhat, és frusztráló lehet, ha a kezelés nem jár sikerrel.”
A klinikai tőgygyulladás költségei
A Dairy Australia programjának részeként végzett elemzés a klinikai tőgygyulladás egy esetének költségét 277 ausztrál dollárra (193 USD) becsülte, bár a pontos költségek gazdaságonként és az egyes eseteknél idővel eltérőek lesznek. Az antibiotikum-maradványok kockázata és potenciális büntetése is motivációt jelent a klinikai tőgygyulladás kezelésével kapcsolatos folyamatok felülvizsgálatára és javítására.
Richard Smith szerint néhány egyszerű gyakorlat alkalmazása segít a gazdáknak abban, hogy a nedves időjárási körülmények között kezeljék a tőgygyulladás kialakulásának és terjedésének kockázatát. Fontos, hogy a csészék felállítása előtt minden tőgyet megmossanak és megszárítsanak, és kis nyomású, nagy térfogatú vízellátást használjanak kézi tisztítással kombinálva.
Smith szerint a termelőknek biztosítaniuk kell, hogy a fejők kesztyűt viseljenek, és papírtörlővel szárítsák meg a tőgyeket. A teheneket minden nap le kell vetkőztetni a klinikai esetek felderítése, kezelése és elkülönítése érdekében. Smith azt tanácsolja a gazdáknak, hogy tegyék rutinná a lecsupaszítást, mindig viseljenek kesztyűt, és kerüljék el, hogy a tej a kezükre kerüljön.
A lecsupaszítás – az első 3-5 tejfolyam kézzel történő lecsupaszítása a fejőberendezés felszerelése előtt – már a legtöbb fejési rutin ajánlott és fontos lépése. Segít a tej rendellenességeinek felismerésében, hasznos a klinikai tőgygyulladás korai szakaszainak felismeréséhez.
A takarmány rendelkezésre állása
Smith azt is tanácsolja a gazdáknak, hogy a következő fejéskor ellenőrizzék a klinikai eseteket, és mind a 4 emlő minden felületét kenjék be determináló szerrel. „Az egészségesebb bőrt könnyebb tisztán tartani. Próbáljuk meg legalább egy órán át tisztán tartani az emlőket, miután a tehenek elhagyják a fejőállást. Tartsa a lehető legtisztábban a közvetlenül a fejőház kijárata előtti területet.”
Smits szerint a gazdáknak takarmányt kell rendelkezésre bocsátaniuk, amikor a tehenek elhagyják az ólat, és beszélni kell mindezekről a lépésekről. „Ez lehet egy etetőtáblán is. Biztosítsák, hogy ez a terület lekaparható legyen, hogy csökkentsék a sár és a trágya felhalmozódását.” Szerinte a gazdáknak beszélniük kell a tejminőségi tanácsadóval, az állatorvossal vagy a tejüzem területi felelősével, hogy ezeket a lépéseket a gazdaságuk helyzetéhez igazítsák.
Az Abu Dhabi Emirátusban (Egyesült Arab Emírségek) található Nemzeti Tejgazdaságban a klinikai tőgygyulladásról és a kapcsolódó tejveszteségről nemrégiben készült tanulmány megállapította, hogy az időjárási körülmények, például a megnövekedett csapadékmennyiség és páratartalom, amelyek a klinikai tőgygyulladás előfordulási arányának megugrását okozták, a tejveszteség növekedéséhez vezettek. A kutatók szerint proaktív megelőző intézkedések, valamint olyan helyes tejgazdasági gyakorlatok javasoltak, amelyek segítenek enyhíteni a zord időjárási körülmények hatásait.
A pihenőhely tisztán és szárazon tartása
Juan Rodrigo, a Zoetis gyógyszergyártó cég vezető állatorvosa szerint fontos, hogy a gazdák tiszta, száraz almot biztosítsanak. „Bár a létesítmény típusa jelentősen befolyásolhatja, hogyan védekezzen a nedves időjárás ellen, az alom tisztán és szárazon tartása a legjobb gyakorlat, mivel a masztitisz kórokozói a nedves alomban is jól fejlődhetnek.”
Javasolja, hogy a gazdák az esős évszakok alatt gyakrabban tegyenek új almot a szárazság megőrzése érdekében. Ha a gazdák aggódnak amiatt, hogy elegendő kiegészítő alomanyaggal rendelkeznek-e, akkor fontolják meg, hogy minden egyes alkalommal csökkentik a felrakott anyag mennyiségét. „Például, ha általában hetente egyszer tíz centiméternyi homokot raknak az alomra, fontolják meg, hogy minden második nap 2,5 centiméter homokot raknak rá. Ez lehetővé teszi, hogy ugyanannyi anyaggal megőrizze az ágy szárazságát.”
Rodrigo szerint az is hasznos lehet, ha a gazdák tesztelik a hulladékkezelésüket. „A nedves időjárás valóban lakmuszpapír-teszt lehet arra nézve, hogy mennyire jó a hulladékgazdálkodás. Fontos, hogy az útvonalak tiszták legyenek, hogy a tehenek ne húzzák vissza a trágyát az istállóba. Ez segít a lábuk tisztán tartásában is, és megakadályozza a tőgy szennyeződését.”
Az istálló hátsó részének tisztítása elengedhetetlen, hangsúlyozza Rodrigo: „Valakinek fel kell gereblyéznie az istállókat, amikor a tehenek fejésre mennek, és gondoskodnia kell arról, hogy az útvonal tiszta legyen. Ezen kívül, ha a tehenek szárazon állnak, nagyon oda kell figyelni a fedett területekre – az állatok ott összegyűlhetnek, hatalmas sarat dagaszthatnak, valamint növelhetik a tőgysérülések kockázatát a zsúfoltság miatt. A napi karámkezelés kulcsfontosságú a tehenek komfortérzetének biztosítása és a száraz területek tisztán tartása érdekében.”
A nedves nem biztos, hogy hideg
Még nedves időben is tanácsos odafigyelni a hőstresszre. „Csak azért, mert nedves az időjárás, ez még nem jelenti azt, hogy hideg is van” – mutat rá Rodrigo. „A hőség és a nedvesség pedig tökéletes környezet lehet a fokozott fertőzésveszély kialakulásához. A hőstresszben lévő teheneknek lecsökkent az immunitásuk. Ha a tőgy a sáros körülmények miatt ki van téve a baktériumoknak, a hőstresszes tehén nem biztos, hogy képes lesz leküzdeni a fertőzést”.
Szerinte a gazdáknak finomítaniuk kell a vakcinázási protokollt. A kólibaktériumos tőgygyulladás elleni védőoltások segíthetnek csökkenteni a környezeti tőgygyulladás hatásait. „Bár a vakcinát jellemzően a száraz időszakban adhatja be, érdemes az állatorvossal együtt felülvizsgálni az oltási protokollt, hogy figyelembe vegye a környezeti kórokozók okozta fokozott nyomást” – teszi hozzá Rodrigo.
