A visegrádi négyek (V4 országok) együttműködésének keretében tartottak főállatorvosi találkozót Budapesten Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia részvételével. A jelenlévők tájékoztatást adtak országuk állategészségügyi státuszáról, valamint az afrikai sertéspestisről és a madárinfluenzáról. A megbeszélésen a szakemberek dr. Bognár Lajos országos főállatorvos elnöklésével vitatták meg a betegségek elleni védekezési lehetőségeket, kiemelve az együttműködés fontosságát.
Az Agrárminisztérium számolt be róla, hogy a delegációk eszmecserét folytattak a mintegy fél éve alkalmazandó uniós állategészségügyi keretszabályozás tapasztalatairól is. Megállapodás született arról, hogy a találkozót az uniós szabályok egységes alkalmazásának elősegítése érdekében további szakértői egyeztetések követik.
A ketreces állattartás témája kiemelt szerepet kapott
Továbbá a tanácskozás fontos témája volt a ketreces állattartás tervezett betiltása, hiszen a jövőbeni uniós jogszabály komoly kockázatot hordoz, különösen a tojótyúk szektor számára, illetve az élelmiszer-ellátási lánc biztonsága szempontjából is. Dr. Bognár Lajos hangsúlyozta, hogy emiatt Magyarország bármilyen jogszabály módosítást csak abban az esetben tud támogatni, ha az mind tudományosan, mind társadalmi és gazdasági szempontból kellően alátámasztott, az állatjóléti szempontok megfelelő figyelembevétele mellett. A találkozó végén a főállatorvosok megtárgyalták az új Közös Agrárpolitika keretén belüli lehetőségeket az állatbetegségek elleni védekezés fejlesztésére vonatkozóan.
A főállatorvosi találkozó egyik fő témája, a ketreces állattartás körüli bonyodalmak oka, hogy az Európai Bizottság még nyáron bejelentette, hogy céljául tűzi ki a ketreces állattartás gyakorlatának beszüntetését az Európai Unióban. Ennek érdekében 2023-ban fogadhatnak el egy új, átfogó szabályozást. Ez 2027-ig fokozatosan kivezetné az ilyen tartási körülményeket. A bejelentés, és az elköteleződés előzménye egy 1,4 millió európai polgár által aláírt petíció, amiben a megosztó gazdálkodási forma beszüntetését követelték – írta a Mérce. Az új szabályozás a baromfiféléket, kacsákat, tyúkokat, libákat, csibéket és a nyúltenyészeteket érintené. A tojótyúkok, az anyamalacok és a borjak már 2012 óta nem tarthatók ketreces rendszerben, azonban az EU állatjóléti ellenőrei még 2015-ben is találtak a szabályozást megszegő farmokat. A tojótyúkok esetében az úgynevezett mélyalmos rendszer, ami egy tágasabb, szalmával bélelt ketrec, még alkalmazható.
