A mesterséges intelligencia segít megtudni, miről röfögnek a disznók

Állatjóléti megfontolások motiválták azt a nemzetközi kutatást, amelynek eredményeit a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány ismerteti. A kutatók szerint a mesterséges intelligencia alkalmas lehet a házisertések (Sus scrofa domestica) a horkantástól a visításig terjedő, meglepően sokféle hangadásának dekódolására. A gépi sertéstolmács felhasználható lehetne az állatok jóllétének automatikus nyomon követésére.

A Qubit számolt be róla, hogy Elodie Briefer, a Koppenhágai Egyetem etológusa, a kutatócsoport vezetője a Guardiannek elmondta: munkatársaival egy olyan neurális hálózati alkalmazást fejlesztett, amely az újszülött malacoktól a matrónakorú emsékig 400 házisertés közel 8 ezer különféle hangjelzése alapján kategorizálta az állatok vokalizációját. A szituációk sora a szoptatástól, a testvérek közötti játékon és a kocák közötti torzsalkodáson át a vágóhídra terelésig terjedt. A felvételek egyik részét hagyományos sertésnevelő gazdaságokban és hízlaldákban, másik részét viszont olyan kísérleti körülmények között rögzítették, amikor a derék disznók csemegét vagy játékot kaptak, illetve szabadon játszottak.

A mesterséges intelligencia segít megtudni, miről röfögnek a disznók - Fotó: Magro.hu, CSZS, Vác
A mesterséges intelligencia segít megtudni, miről röfögnek a disznók – Fotó: Magro.hu, CSZS, Vác

A mesterséges intelligencia vizsgálatainak eredményei

Az algoritmus a különféle élethelyzetekben mutatott viselkedés alapján pozitív és negatív érzelmi töltetük szerint szortírozta az állatok vokalizációját. A hangok a megfigyelt érzelmek teljes spektrumát lefedték. A mesterséges intelligencia használatával a kutatók első körben arra jutottak, hogy

a negatív érzelmi töltetű helyzetekben a magas és hosszú visítások dominálnak, míg a rövid nyögések általában a sertések elégedettségének jelei. A mélyebb regiszterű morgásoknak és vakkantásoknak ugyanakkor jóval sokfélébb az alkalmazási területe. 

„Pozitív helyzetekben a hívások sokkal rövidebbek, amplitúdójukban kisebb ingadozásokkal. Ilyenkor a röfögések magasan kezdődnek, és fokozatosan csökken a frekvenciájuk” – magyarázta Briefer. A kutatócsoport a következőkben folytatni kívánja a gépi sertéstolmács tanítását, hogy a mesterséges intelligencia képes legyen az érzelmek szélesebb repertoárjának megkülönböztetésére. Ez megnyitja annak a lehetőségét, hogy más haszonállatfajok mentális jólétére is fényt lehessen deríteni – írták.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

400 milliós támogatás sertésfeldolgozó üzemeknek... Vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak sertésfeldolgozó üzemek a sertéshús feldolgozásának, húskészítmények gyártásának és szállításának techno...
98 millió forint a sertésprogramra 98 milliós forintos forrást biztosít a Vidékfejlesztési Minisztérium a tenyésztést szolgáló technikai eszközök beszerzésére a sertésprogram keretében....
Így is lehet állatot szállítani? Megdöbbentő, hogy néhány országban hogyan szállítják az állatokat. Legyen szó baromfiról, sertésről vagy szarvasmarháról, az emberek leleményessége ha...
“Kutyamalac” Kutyaként viselkedik egy malac Kínában.  Azaz, szeret sétálni, kifejezetten kedveli, ha simogatják, és mindenhova elkíséri gazdáját. Arany élete van,...
Nőtt a sertés- és a szarvasmarha-állomány is Tovább emelkedik a szarvasmarha-állomány, így 2014 végére a számuk meghaladta a 800 ezer darabot. A sertéságazat sem panaszkodhat, a sertések száma is...
Vágóhídi hírek A vágóhidakon csaknem minden állatfajtából többet vágtak 2014-ben Magyarországon, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha vágások 4,3 százalékkal, a s...