Budapest a világ egyetlen olyan fővárosa, aminek közigazgatási területén 174 barlangot tartanak nyilván. Az Agrárminisztérium Barlangoljuk! kampányának részeként egész márciusban extra programokkal és kedvezményekkel várják a látogatókat a főváros négy turisztikailag kiépített barlangjában. A Magyar Nemzeti Park Igazgatóságokkal együttműködve 10. alkalommal hirdették meg a Barlangok Hónapja programsorozatot, melynek köszönhetően az elmúlt évek során harmadával nőtt a hazai barlangok látogatottsága.
Idén a fővárosban a Pál-völgyi-, a Szemlő-hegyi, a Mátyás-hegyi- és a Budai Vár-barlang várja összevont, kedvezményes belépőjegyekkel és kivételes, más alkalommal nem látogatható helyszínekre tervezett túrákkal a látogatókat – írta az Agrárminisztérium.
Tárlatvezetéses sétákon ismerhették meg az érdeklődők a Szemlő-hegyi-barlang történetét, megtudhatják, hogyan fedezték fel a kutatók a ma ismert turista útvonalat, és a megszokottól eltérően az egykori felfedező bejáraton, az Örvény-folyosón keresztül hagyhatják el a barlangot. A Budapest földalatti virágoskertjeként elnevezett, különleges cseppkőképződmények keletkezéséről hallhattak előadást a résztvevők. Az előadásokkal mellett a látogatók számára nem járható Budai barlangokról voltak 3D filmvetítések.
Szakvezetéses túrával készültek a Pál-völgyi barlangban is, mely több mint 30 km-es hosszúságával hazánk egyik leghosszabb összefüggő barlangrendszere. Hétvégente a budai termálkarszt kialakulását, valamint a város alatt húzódó barlangrendszerek felfedezésének és kutatásának történetét ismerhetik meg a kirándulók.
A vezetett séták mellett egészségügyi szempontból is hasznos felkeresni ezeket a védett természetvédelmi helyszíneket, ahol a mintegy 100%-os relatív páratartalom és az alacsony porkoncentráció kedvező élettani hatással van a légzőszervi betegségekkel élők számára. A Szemlő-hegyi-barlang csaknem 300 méteres kiépített szakasza utcai viseletben, akár babakocsival, akár kerekesszékkel is bárki számára látogatható – írták.
A barlangok és a denevérek támogatása
Hazánk barlangjai az élettelen természeti értékeink közé tartoznak, azaz megújulni képtelenek, ezért az Agrárminisztérium fokozott figyelmet fordít állagmegóvásukra. A KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) keretében mintegy 1,5 milliárd forintot fordított az állam a magyarországi barlangok állagmegóvására – írta a tárca cikke.
A barlangok védelme és állagmegóvása mellett gazdag élővilágukra is kiemelt figyelmet fordít az Agrárminisztérium. A magyarországi denevérfajok fennmaradásához nélkülözhetetlen élőhelyek a hazai barlangok. Az Európában előforduló 38 denevérfajból hazánkban 28 faj található meg, melyek mindegyike – közöttük 8 faj fokozottan is – védett.
Bár az európai kultúrkörben az állatfajhoz számtalan babona és tévhit kötődik, titokzatos világuk régóta foglalkoztatja az emberiséget. Az állatfajhoz kötődő negatív sztereotípiák eloszlatása és a Magyarországon fellelhető egyedek védelme azonban kiemelten fontos, hiszen természetes élőhelyeik és vadászterületeik csökkenése miatt a denevérek száma mára jelentősen megfogyatkozott. Az Agrárminisztérium által tavaly év végén lezárt Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében a hazai barlangokban nemcsak állagmegóvás és statikai helyreállítás céljából, hanem denevérbarát bejáratok kialakításáért, valamint mesterségesen kialakított régi bányavágatokban előforduló telelőhelyek megmentéséért végeztek munkálatokat.
Az abaligeti Denevérmúzeumban a Barlangok Hónapján a denevérek különös világát bemutató tárlatvezetéssel várják a látogatókat, ahol minden kérdésre választ kaphatnak az állatfajjal kapcsolatban.
Az érdeklődök látványos és interaktív installációk segítségével ismerhetik meg az állatok táplálkozási és szaporodási szokásait, megtudhatják hogy miért fontos élőhelyeik a barlangok és miként vészelik át a tél viszontagságait az itt talált zugokban, valamint a denevérkutatás módszereibe is bepillantást nyerhetnek. A tematikus hónap során azonban nem csak múzeumi körülmények között, hanem az nemzeti parkokban meghirdetett barlangi túrákon is találkozhatnak a kirándulók ezekkel a védett élőlényekkel. Márciusban a vegetáció megindulásával a denevérek is felébredtek a téli hibernációból, így a túrák alkalmával lehetőség nyílik a megfigyelésükre természetes közegükben is – írták.
