Az élelmiszerekkel és takarmányokkal szembeni fokozott igény, a nem várt nemzetközi események, valamint az azok okozta árnövekedés szükségszerűvé teszi a növénytermesztés intenzifikálását, a racionális inputanyag-felhasználást, az ellátás biztosítása és a jövedelmező gazdálkodás érdekében.
A fentiek együtt járnak a nagyobb termőképességű fajták/hibridek alkalmazásával, a növény igényének minél tökéletesebb kielégítésével, a megfelelő dózisú és harmonikus tápanyag-utánpótlással, szem előtt tartva talajaink termőképességének megőrzését, a fenntartható gazdálkodás iránymutatásait. A biológiai alapokban rejlő genetikai potenciált csak akkor tudjuk kihasználni, ha az adott ökológiai viszonyok között biztosítjuk a megfelelő mennyiségű és arányú tápelemfelvételt. Ennek hiányában a drága pénzen megvásárolt hibrid nem fogja hozni az elvárt hozamot és jövedelmet. Az intenzív gazdálkodás bár magasabb költségekkel jár, nagyobb hozamot, biztonságos ellátást és végeredményében nagyobb jövedelmet is biztosít. A nagy hozamoktól talán csak egyvalami értékelődött fel nagyobb mértékben az elmúlt időszakban, nevezetesen a termésbiztonság, a termésstabilitás. Vagyis az, hogy az egymást követő gazdasági években lehetőleg közel azonos hozamokat érjünk el, amivel a gazdálkodás kiegyensúlyozottá, a bevételek tervezhetővé válnak, megteremtve ezzel az elkövetkező évek beruházásainak anyagi alapjait.
Az egyes haszonnövények igényeinek leginkább megfelelő technológia előnyeit a napraforgó és a kukorica példáján keresztül szeretnénk szemléltetni. A vizsgálat során (2012-től 2019-ig) olyan nagytáblás (>3 ha) kísérletet végeztünk nagyobb területen (>300 ha) gazdálkodó termelőkkel közösen, melyben meglátásunk szerint a növény igényeihez és a talaj tápanyag-ellátottságához jobban igazodó PK-trágyázás és gyakorlatilag azonos mennyiségű nitrogén hatóanyag kijuttatása mellett vizsgáltuk az elért termés és annak gazdaságosságát. A tápanyag-utánpótlás gyakorlata az volt, hogy az adott tábla egyik felét a gazda műtrágyázta a saját elképzelése szerint, a másik felét pedig a Magyar Tudományos Akadémia által kifejlesztett alkalmazás és a begyűjtött gyakorlati tapasztalatok alapján kialakított Genezis technológia szerint műtrágyáztuk.
E helyen 49 kukorica és 31 napraforgó kísérlet átlagában mutatjuk be tapasztalatainkat, ajánlásainkat.
1. táblázat: Napraforgóban alkalmazott technológiák és termésátlagok
Kukoricában 6/35/57 kg/ha NPK többlettel 1,18 t/ha terméstöbbletet értünk el. Ezt a többlethatóanyagot kb. 379 kg/ha 8-15-15 NPK-val lehet fedezni, aminek a költsége 94 750 Ft/ha, míg az elért többletárbevétel, 130 000 Ft/t áron számolva, 154 169 Ft/ha. Így a többletjövedelem 59 419 Ft/ha.
2. táblázat: Napraforgóban alkalmazott technológiák és termésátlagok
A napraforgó, bár kisebb többlethozammal reagál, a többlet 4/30/29 kg/ha NPK többlettel 393 kg/ha terméstöbbletet értünk el. Ezt a többlethatóanyagot kb. 200 kg/ha 8-15-15 NPK-val lehet fedezni, aminek a költsége 50 000 Ft/ha, míg az elért többletárbevétel, 335 000 Ft/t áron számolva, 131 590 Ft/ha. Így a többlet jövedelem 81 590 Ft/ha.
A mindkét kultúrában végzett kísérletek tanulsága szerint az üzemi technológiához képest kijuttatott többlet foszfor és kálium műtrágya nagyobb termésátlagokat és magasabb jövedelmet eredményezett, azaz a talajvizsgálatra alapozott okszerűen kijuttatott többlet komplex NPK műtrágya gazdaságossága jelen körülmények és árszintek mellett is beigazolódott!
(x)
