Az idei év kezdete nem alakult túl kedvezően a gyümölcsösök számára, így az idei cseresznyetermés is jelentősen kevesebb lesz, illetve a fogyasztói ára is 20-30 százalékkal is magasabb lehet az előző évek átlagához képest –közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke az MTI-vel.
Apáti Ferenc hozzátette, hogy a korábbi jó évjáratokban 15-16 ezer tonnás termésátlag körüli mennyiség is alakulhatott, idén viszont mindössze ennek harmadát várják.
Az alelnök elárulta, hogy a március közepétől május közepéig tartó időszakban tapasztalt fagyok jelentős virág- és terméskárokat okoztak. A megmaradt virágok termékenyülését, illetve a terméskezdemények kötődését pedig a csapadékhiány is hátráltatta. A legnagyobb terméskiesés a korán érő fajtáknál jellemző, a középidőben és későn érő fajták esetében kedvezőbben alakult a helyzet.
A cseresznyeszezon a Rita fajtával május második felében kezdődött, az első jelentős korai fajta, a Bigarreau Burlat betakarítása pedig május végével zajlik. A virágzás idén ugyan hamarabb megkezdődött, mint ahogy az korábban megszokott volt, azonban a márciusi és áprilisi fagyok, illetve a hűvös májusi időjárás miatt jelenleg egyhetes csúszásban van a szezon.
Az utóbbi időben érkezett folyamatos esőzések, amelyek várhatóan a következő egy hétben is folytatódnak akár további mennyiség- és minőségbeli károkat is okozhatnak, amelyek tovább csökkenthetik a kínálatot. A cseresznye ugyanis kifejezetten érzékeny az érés időszakában a csapadékra, mivel tartós vízborítás esetén a gyümölcs felreped, amely által értékesíthetetlenné válik.
Az alelnök elmondta, hogy a cseresznye termőterülete jelenleg 3000 hektár, amely az évezredforduló környéki ezer hektárról jelentős mennyiségi növekedést mutat. Pest, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében találhatók a legjelentősebb termesztő területek.
A szakértő hozzátette, hogy az éves termésmennyiség az elmúlt 10 évben 5 és 20 ezer tonna közötti értékeket vett fel, az ágazat termelési értéke az évjárattól és a piaci viszonyoktól is függ, így egy átlagos évben 3-4 milliárd forint között van. A cseresznye 3-4 százalékos részarányt képvisel a magyar gyümölcságazatból termőterület, termésmennyiség és termelési érték tekintetében egyaránt. A termés értékesítése 80-90 százalékban belföldön történik, a többi döntően a szomszédos országokban kerül értékesítésre, az importált cseresznye mennyisége pedig nem jelentős, és drágább is a fogyasztói ára.
