8 milliárdos magyar laborfejlesztés jöhet az élelmiszeripar fejlesztésére

Az élelmiszeripar nyereségének növekedése több mint 50 százalékra tehető az elmúlt 5 évben az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint. Az élelmiszerágazatban látványos eredményeket főként a közepes és nagyvállalatok tudnak felmutatni. Számukat tekintve az egész szektoron belül 10 százalék alatti arányt képviselnek, ám tőlük származik a teljes belföldi árbevétel több mint 80 százaléka, valamint az exportárbevétel 90 százalékot meghaladó része. Továbbá ezek a vállalatok foglalkoztatják az ágazati dolgozók mintegy 75 százalékát – közölték.

Az Agrárminisztérium anyagát szemléztük. “A magyar élelmiszeripar 2014-2020 között több, mint 360 milliárd forint támogatásban részesült, az agrártárca következő hétéves fejlesztési terve pedig megalapozza a szektor további innovációját – közölte Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára egy sajtótájékoztatón, Budapesten.

A magyar élelmiszeripar a a közepes és nagyvállalatok számára nyújt jó fejlesztési lehetőségeket - képünk illusztráció
A magyar élelmiszeripar a a közepes és nagyvállalatok számára nyújt jó fejlesztési lehetőségeket – képünk illusztráció

Az élelmiszeripar fejlesztését többek között a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Beruházás ösztönzési célelőirányzatából 57 milliárd forint, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (Ginop) 78 milliárd forint, a Vidékfejlesztési programból a mikro- és kisvállalkozások fejlesztésére közel 200 milliárd forint segítette. Továbbá számos más, operatív program vissza nem térítendő támogatásai. A Pénzügyminisztérium által koordinált Nagyvállalati beruházási támogatás programból 34 milliárd forint áramlott az ágazatba – mondta.

többek között a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Beruházás ösztönzési célelőirányzatából 57 milliárd forint, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (Ginop) 78 milliárd forint, a Vidékfejlesztési programból a mikro- és kisvállalkozások fejlesztésére közel 200 milliárd forint segítette. Továbbá számos más, operatív program vissza nem térítendő támogatásai. A Pénzügyminisztérium által koordinált Nagyvállalati beruházási támogatás programból 34 milliárd forint áramlott az ágazatba – mondta.

Közölte, hogy az agrártárca 2021-2027-es időszakra összeállított szektoriális fejlesztési terve összefoglalja a következő 7 év legfontosabb innovációs lépéseit. Az ipar szereplőivel, illetve az érdekképviseletekkel egyeztetve 9 beavatkozási pontot és közel 40 intézkedést határoztak meg.

Ezek a feladatok várnak a magyar élelmiszeriparra

A jövő az élelmiszeriparban is a hatékonyság és a termelékenység növelése, amelyhez az Ipar 4.0 és a digitalizáció számos új lehetőséget kínál – mondta. A tárca kiemelt feladata a Magyar Élelmiszerkönyv felülvizsgálata, átdolgozása és hatékonyabbá tétele. Az év első felében megkezdi a munkáját a megújult Élelmiszerkönyvi Bizottság a szakbizottságokkal együtt – közölte. Szót ejtett az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések hatékonyságának növeléséről is, amelynek érdekében a szaktárca további területekkel bővíti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), azon belül a kiemelt ügyek igazgatóságának feladatkörét. Megemlítette, hogy a következő években mintegy 8 milliárd forint ráfordítással egységes, központi laborbázist kaphat a hatóság.

Ekkora értéket képvisel a magyar élelmiszerágazat

Kitért arra is, hogy Magyarországon nyilvántartott több mint 346 ezer vállalkozás kibocsátása meghaladta az 53 ezer milliárd forintot 2018-ban, amelynek csaknem felét a feldolgozóipar adta, ennek 12 ágazata közül az élelmiszeripar produkálta a második legnagyobb értéket, közel 3500 milliárd forinttal. Az élelmiszeripar a Magyarországon hozzá kötődő mintegy 4,5 ezer vállalkozással foglalkoztatás és árbevétel szempontjából is a második legjelentősebb ágazat. Üzemi nyeresége egy év alatt 15 százalékkal emelkedett.

Az elmúlt 5 évre visszatekintve, nyereségének növekedése több mint 50 százalékra tehető – mondta. Az élelmiszerágazatban látványos eredményeket főként a közepes és nagyvállalatok képesek felmutatni. Számukat tekintve az egész szektoron belül 10 százalék alatti arányt képviselnek de azoktól származik a teljes belföldi árbevétel több mint 80 százaléka és az exportárbevétel 90 százalékot meghaladó része, emellett ezek foglalkoztatják az ágazati dolgozók mintegy háromnegyedét – fűzte hozzá.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
Továbbra is lehet vis maior bejelentést tenni! Az egységes kérelem beadási határideje után is lehetőség van vis maior bejelentésre. Ha esemény (például árvíz, belvíz) történt, és emiatt az ügyfé...
Június 30-ig!!!! Állatjóléti támogatás igénylése... A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás kifizetési kérelmének benyújtására június 30-ig van lehetősége a határozattal rendelkez...
Július 1-ig!!! Állattartó telepek korszerűsítéséhe... Kevesebb, mint két hét áll rendelkezésre, hogy a fizetési kérelmet benyújtsák azok, akik állattartó telepüket szeretnék korszerűsíteni vagy valamely t...
Nemzeti Vidékstratégia és a 2013. 2. félévében meg... Pályázati cikksorozatunk 4. részében partnerünk a Palyaz.hu vezetője ismerteti  Nemzeti Vidékstratégia legfontosabb célkitűzéseit és a 2013. 2. félévé...
Kötelező képzések elvégzésén múlhat a támogatás... Vannak olyan mezőgazdasági támogatások, melyek kifizetése kötelező képzéshez kötött. Ezek június közepén kezdődtek és zömében augusztus 15-ig lezajlan...