Friss jelentés a klímaváltozásról és arról, mit tehetünk ellene

A globális felmelegedés alapjaiban változtatja meg hol és hogyan termeljük meg az élelmünket. Hatására csökkenhet bizonyos mezőgazdasági termények táplálkozás-élettani értéke. Ezt állapította meg a FAO legújabb jelentése. Egyúttal kitér arra is, mit jelentenek mindezek az éhezés és szegénység elleni küzdelem és a globális élelmiszer-kereskedelem szempontjából.

Klímaváltozás és élelmiszerellátó rendszerek című kiadvány az elmúlt húsz év legfontosabb, a klímaváltozás helyi és világszintű hatásait vizsgáló, az élelmezésügyre és mezőgazdaságra fókuszáló kutatásait és megállapításait foglalja össze.

„A klímaváltozás egyre komolyabb fenyegetést jelent a globális élelmiszer-ellátásra és a helyes táplálkozással kapcsolatos célok elérésére, ezért azonnali és összehangolt válaszra van szükség… Több figyelmet kellene fordítani a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő ösztönzőkre, például a kereskedelemre, amely előlendítheti a világ élelmiszer-termelésében jelentkező negatív hatások elleni küzdelmet…” – hívja fel a figyelmet a kötet az előszóban.

Mezőgazdaság és az élelmiszerellátás nyomás alatt

A klímaváltozás tovább nehezíti a mezőgazdasági termények, élelmiszer, takarmány és üzemanyagok iránti kereslet kielégítését. Ez a gyarapodó népesség és az egyre magasabb jövedelemszintek miatt amúgy is gyors ütemben növekszik. A mezőgazdaság ki van téve a helyi időjárási viszonyoknak és emiatt a klímában bekövetkező változás különösen erősen hat rá.

Az egyenlítő környékén a meleg és szárazság negatív irányba módosíthatják a termésátlagokat, miközben a visszafogott hőmérséklet-növekedés, rövidtávon, előnyös lehet a mezőgazdasági termelésre.

„A klímaváltozás valószínűleg növelni fogja a globális egyenlőtlenségeket, mivel a negatív hatásait leginkább a kevésbé fejlett országok szenvedik el a legerősebben,” mondta a kötet szerkesztője.

Szeretne többet tudni a témáról?

Tudjon meg többet az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárás mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról, a lehetséges alkalmazkodási módokról és megoldásokról! Regisztráljon és jöjjön el a szeptemberi Gazdag Gazda Konferenciasorozat valamely állomására!

Részletes program és kedvezményes jelentkezés: www.magro.hu/konferencia

A könyv nem csak a jelenség következményeit veszi sorra. Azt is vizsgálja, hogy bizonyos klímaváltozás ellen tett lépések milyen mellékhatásokkal járhatnak. Jelenleg a növényi alapú bioüzemanyagok bár megújuló erőforrásnak számítanak, mégis az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését idézhetik elő az azzal együtt járó erdőirtások révén.

A magasabb szén-dioxid koncentráció csökkenti a cink-, vas- és fehérje-tartalmat a világ legfontosabb gabonáiban, mint a búza vagy rizs, miközben emeli azokban a keményítő és a cukor arányát.

A legújabb kutatások már vizsgálják az étrendváltozás hatását az öntözéses és az esővízen alapuló termelésre. Egyes tudósok szerint kevesebb állati eredetű termékek fogyasztása révén a megspórolt vízmennyiséggel világszerte akár 1,8 milliárd embert is el lehetne látni élelmiszerrel.

Így változna meg a Föld, ha minden jég elolvadna:

 

Kereskedelmi folyamatok

A kiadvány a kereskedelem bővülésének lehetőségét is taglalja. Megállapítja, hogy az alacsonyabb szélességi fokokon fekvő területeken a termelési és exportkilátások várhatóan romlanak. Az egyre szélsőségesebb időjárás, akár aszályok vagy trópusi ciklonok formájában, szintén hátrányosan érintheti a kereskedelmet, akadályt képezve a szállítmányozás, az ellátási lánc és a logisztika számára.

Igaz, a világpiac segíthet az árak és a készletek kiegyenlítésében. Alternatív lehetőségeket is kínálhat a klímaváltozás által súlyosan érintett területek lakóinak. Ám a kereskedelem önmagában, nem old meg minden problémát. Emellett szükség lenne helyi szintű alkalmazkodásra is, hogy országok és régiók ne váljanak importfüggőkké, kiszolgáltatva az árak ingadozásának. Egy másik idevágó feladat a kereskedelmi politikák összehangolása az éghajlati célkitűzésekkel.

Mi lehet a megoldás?

A kötet szerzői javaslatot tettek egy párbeszéd elindítására az érintettek, tudósok, döntéshozók, a civil társadalom képviselői és a privát szektor bevonásával. A cél, hogy felmérjék és ellenőrizzék a klímaváltozás hatásait és az így létrejövő tudással támogassák a politikai lépéseket.

Ennek formája lehet akár egy online fórum a klímaváltozás következményeiről és bizonyítékairól. Egy ilyen fórum támogatná a politika-alkotást és a kezdeményezéseket, melyek az élelmezési és táplálkozási biztonság javítás a célja.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 48. hét Norvégia is besegít hazánknak a klímaváltozásra való felkészülésben, elkészült az új agrárstratégia, vírus akadályozza a fehérorosz élőállat exportot,...
Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
Mindig az a fránya időjárás! Ónos eső és belvíz okoz károkat az erdőkben, és a földeken; termésátlagok az őszi betakarítási és vetési munkákról; kevesebb idén a kárbejelentés, min...
A meteorológia világnapja – március 23. Egy nappal a Víz világnapja után tartjuk a Meteorológiai Világnapot, már több mint 50 éve. A főként meteorológusok ünnepelt világnapról mi is megemlék...