Nem áprilisi tréfa, a franciák már vizsgálják, hogyan hat a haszonnövényekre a zene. Hihetetlennek tűnik, de több gazdánál is bevált a zenés növényvédelem.
Fura módszerrel védik és gyógyítják a francia gazdálkodók a növényeiket. Az eredmények őket igazolják.
Gilles Josuan biogazda már sok éve termel cukkinit a dél-franciaországi Bouche-du-Rhone megyében. Mivel nem használ rovarirtót, komoly fejtörést okozott neki, amikor néhány éve megtámadta a mozaikvírus az ültetvényét. A termés feláldozása sem volt hatásos módszer, a vírus a farmon maradt és tovább pusztított. Végül az interneten bukkant rá a Genodics cégre, amely különös megoldást javasolt: a zenét.
Működött a zenés növényvédelem
A biogazdának nem volt mit veszítenie, kipróbálta a zenés gyógyítást. Éjszakánként öt-hét perc nyugodt muzsikát játszott le a melegházas ültetvényben.
A dallamok hatására pedig csoda történt: a zenés terápia után egészséges cukkinit tudott betakarítani. A Le Figaro hírét a hvg.hu hozta le.
A cukkiniről már írtunk egy érdekes anyagot, amit itt olvashat el:
Csoda, hogy fel nem robbant a II. világháborús cukkini
Más gazdáknak, és más növényeknek is bevált a zenés növényvédelem
A szomszédos zöldségtermesztő gazdák eleinte csak mosolyogtak, de aztán ők is kipróbálták a módszert. A zene a paradicsom és más növények esetében is hatásosnak bizonyult. De miről is van itt szó? Kuruzslásról, placebo-hatásról, vagy valami másról, aminek tudományos alapja is van?
Pedro Fernandiz, a Genodics egyik társalapítója a Le Figarónak elmondta: a növények és a vírusok fejlődésük bizonyos stádiumaiban hanghatásokat is produkálnak. De a külső hanghatásokra is reagálnak. Tehát a Genodics szerint a megfelelően adagolt, speciális zenével megakadályozható a vírusok károkozó hatása, és a muzsika felerősíti a növények önvédelmi mechanizmusát. A cég adatai szerint a módszer a szőlőtermelésben a leghatékonyabb. Például a Cabernet-féléket szinte biztosan védi a gombáktól, de az elzászi fehér bort adó szőlőket kevésbé óvja meg.
Vizsgálják, hogy mitől eredményes
Előfordul, hogy 90, és van, amikor csak 25 százalékos az eredményesség. A hanghatáson alapuló módszert már vizsgálja a Párizs környéki Cergy egyetem biológiai kutatórészlege. Továbbá a módszert elkezdte tesztelni az INRA, a francia mezőgazdasági és élelmiszeripari tudományos központ is. A francia termelők és fogyasztók egyaránt izgatottan várják a hiteles, tudományos eredményt. Mi pedig alig várjuk, hogy Magyarországon is hangszórókat tehessünk ki az ültetvényekre.
