A Nova Kahovka-i gátrobbantás következtében az ukrajnai termőföldek egy jelentős része is víz nélkül maradhat – írja a CNN az ukrán mezőgazdasági minisztérium közleménye alapján. Az Ukrajnával szomszédos államokban is megterheli a környezetet a következménye. A gát látja el vízzel a Krím-félszigetet és a zaporizzsjai atomerőművet. Az ár nem csak több tucat falut és várost öntött el, de a tenger felé ömlő több millió tonnányi víz rengeteg törmeléket, hordalékot, olajat és növényvédőszeres iszapot szállít a Fekete-tengerbe. A gigantikus szennyvízhullám nyáron éri el a partvidéket.
A gátat közel két héttel ezelőtt robbantották fel, és mindez súlyos természeti katasztrófát okozott Ukrajna déli-délkeleti területein. Az áradásba több tucat ember belehalt, és ezreket kellett evakuálni az érintett területekről.
Veszélyben a vízellátás a gátrobbantás következtében
Az ukrán mezőgazdasági minisztérium szerint 10 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület elárasztása várható a Nova Kakhovka-i gát felrobbanása után – írta a CNN. Ez a szám csak az érintett területek Ukrajna által ellenőrzött részét, vagyis a jobb partot érinti – közölte a minisztérium, hozzátéve, hogy a bal parton az elárasztott területek “ennek többszörösei lehetnek”.
Nova Kahovkánál nem csak vízerőmű és gát volt, hanem egy nagyon jelentős víztározó is, ami kiemelkedő szerepet játszott a régió termőföldjeinek a vízellátásában. A gátszakadás miatt a dél-ukrajnai földek “sivataggá válhatnak” – tette hozzá a minisztérium.
A minisztérium szerint az alábbi arányban “maradtak vízforrás nélkül” az adott megyékben lévő földek:
- 94% Herszonban
- 74% Zaporizzsjában
- 30% Dnyipropetrovszkban.
A Népszava is írt róla, hogy átszakadt a Dnyeper folyó Nova Kahovka-i duzzasztógátja. „Az erőmű a Zaporizzsja Atomerőmű vízellátásáért is felel. Az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom közlése szerint bár az incidensnek lehetnek negatív következményei a zaporizzsjai atomerőműre, de az alkalmazottak urai a helyzetnek”.
Az ukrán külügyminisztérium rendkívüli ülés összehívását szorgalmazta az ENSZ Biztonsági Tanácsánál (BT) az „ukrán kritikus infrastruktúra ellen irányuló orosz terrorcselekmény” miatt. Felszólították ezenkívül a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) igazgatótanácsát is, hogy vitassa meg az esetet, illetve újabb szankciók bevezetését követelték a G7-től és az EU-tól Oroszországgal szemben, különös tekintettel az orosz rakétaprogramra és a nukleáris szektorra. A tárca felhívta az EU-t, hogy vonja be polgári védelmi mechanizmust annak érdekében, hogy segélyt juttassanak el a rászorulóknak a gátszakadás nyomán. Az EU elítélte a gát megsemmisítését, amelyet az Ukrajna elleni orosz agresszió „rettenetes és barbár” fokozódásának minősített.
A gát látja el vízzel a Krím-félszigetet és a zaporizzsjai atomerőművet. Az erőműre „negatív hatással lehet” a víztározó átszakadása, de egyelőre nincs közvetlen veszélyben. Az ukránok az oroszokat tették felelőssé a gát átszakításáért, az ukrán nemzetbiztonsági tanács szerint a vízerőművet belülről robbantották fel, nem külső támadás érte. Nova Kahovka oroszok által beiktatott polgármestere az ukránokat okolja a katasztrófáért.
Áradás, atom és kockázatok a gátrobbantás miatt
Legalább 80 település van az árvíz által veszélyeztetett zónában, több tízezer ember lakóhelyét érinti a katasztrófa. Az ukrán hatóságok az eseményt követően azonnal megkezdték a veszélyeztetett települések kiürítését.
Oroszország ukrajnai agressziójának kezdete óta a Csernobil és a Zaporizzsja Atomerőmű körül folyó harcok, illetve most a vízellátás esetleges veszélybe kerülése a Nova Kahovka-i gát megsemmisülése miatt fókuszba állították az atomenergia egy eddig kevéssé tárgyalt problémáját.
Háborús körülmények között az atomerőművek súlyos kockázatokat hordoznak nem csupán a harci cselekményekkel érintett régió, hanem a széles, akár kontinensnyi környezetük számára is. Az atomerőműveket rendezett, biztonságos körülmények között való üzemeltetésre tervezik, biztonsági rendszereik a gyakoribb környezeti kockázatok (földrengések, áradások stb.) elviselésére vannak méretezve – írta Jávor Benedek.
Egyetlen atomerőmű sincs azonban felkészítve arra, hogy harci cselekmények elszenvedője vagy egyenesen célpontja legyen.
Az elmúlt egy év és a nyár várható következményei
Az elmúlt egy év, amelynek során az orosz fél katonai objektumként használta mind az 1986-os katasztrófát követően bezárt csernobili, mind a zaporizzsjai atomerőművet (Európa legnagyobb működő atomerőművét), sajnos azt bizonyította, hogy háborús helyzetben nem működik az az elővigyázatosság, amellyel az atomerőműveket kezelni kellene. A katonai célok érvényesítése messze az elfogadhatón túli nukleáris kockázatok vállalására sarkallhatja a háborús feleket – írták.
Arról az Euronews számolt be, hogy a víz hordalékkal és tápanyaggal megrakva érkezik meg és eléri a partvonal északi részét, a Duna torkolatát, majd – ahogyan a Duna esetében is láthatjuk – az üledékeket áramlatok szállítják a partvonaltól délre. Az Ukrajnából származó szennyezett víz összekeveredik a Dunából érkezővel és eljut a partvonaltól délre. Ezek a tápanyagok táplálják a fitoplanktont, az algáktól azonban romlik a fürdővizek minősége, esetleg változik a sótartalom. Nem lesz átlátszó a vizünk, sokkal inkább zöld vagy barna lesz attól függően, hogy melyik faj fog elszaporodni” – mondta Florin Timofte, A Nemzeti Tengerkutató és Fejlesztési Intézettől.
Nem a mérgező és veszélyes hulladék okozta szennyezés az egyetlen kockázat a part menti országok számára. A feléjük tartó hullám az aknákat is elmoshatja, veszélyeztetve a vizeiken közlekedő hajókat.
