A jelen hazai és nemzetközi geopolitikai helyzet komoly hatással van a terménykereskedelemre és az inputanyagpiacra. Emellett főleg az ország középső és keleti régiójában történelmi, katasztrofális hatású aszály sújtja nemcsak a szántóföldeket, hanem a teljes környezetet. Az aszályon túl, gabonaaratáskor sikerült ismét pofont adni a termelőknek a tonnánkénti 110 ezer forintos felvásárlási árakkal, holott a legalacsonyabb árnak a 140-150 ezer forintnak kellett volna lennie. A komoly áremelkedések mindenhol begyűrűztek az iparba és az élelmiszerárakban, csupán a termelő szántóföldi és kertészeti gazdák nem kaptak és nem kapnak reálisan magasabb árakat termékeikért.
Nos, ilyen környezetben igen nehéz gazdálkodni. A szekér azonban nem áll. Sajnos, lesznek, akik leszállnak, ám azok, akik maradnak és hajtják tovább a lovakat, ők már megkezdték a következő évi vetések előkészítését és folytatják a gazdálkodást.
Mit lehet tenni az aszály ellen?
Jogos a kérdés, hiszen évek óta szembesülünk vele, és nem csak az idei év, hanem a következő évek, évtizedek problémájáról van szó. Magyarországon kontinentális az éghajlat, így a forróság és aszályos időjárás nem ritkaság. Azonban a kiszámíthatatlan időjárás nem éghajlati sajátosság, azt a globális felmelegedés, a klímaváltozás hozza magával. Magyarországon korábban közel 300 ezer hektár öntözhető, meliorált, rendezett terület volt csatornákkal, dréncsövekkel, amik elvezették a vizet és fel is tölthették a területeket. Jelenleg viszont csupán 100-110 ezer hektár körül mozog, amely helyzeten csak állami segítséggel lehetne javítani: a korábbi meliorált területeket rendezni kellene, növelni az öntözhető területek nagyságát, víztározók és öntözőcsatornákat kellene létesíteni regionális és/vagy lokálisan.
Az lenne a lényeg, hogy a nagyobb vízhozamú időszakok vízkészleteit ne engedjük csak úgy átfolyni hazánkon, hanem jelentős részét tároljuk és használjuk, mert egyébként a helyzet csak romlani fog! Ennek megvalósítása azonban időbe telik.
Mi legyen addig?
Amíg ez megtörténik addig is gazdálkodni kell. Valószínűleg a tavaszi kapásnövények aránya csökkenhet a következő év-években. A gabonák vetési ideje viszont közeleg, és a megkeresésekből is érzékelem, hogy a termelők készülnek a következő szezonra, még az ország középső-keleti régióiban is, ahol az aszály igen komoly károkat okozott.
A jelenlegi helyzetben teret nyerhetnek majd azok a technológiák, inputanyagok, amelyek használatával kevesebb, de hatékonyabb tápanyag visszapótlást biztosíthatunk növényeinknek.
Hogyan tud segíteni az ICL?
Az ICL ebben mindig is élen járt, hiszen tápanyagtechnológiáját a sivatagi környezetben is sikeresen alkalmazzák. A hazai termelőknek is tud segíteni speciális alap és lombtrágyáival. A hagyományos NPK alaptápanygok mellett jelenleg a PK termékeknek a jelentősége nőtt, mivel száraz talajban a nitrogén teljesen elvész, és a kezdeti növekedési fázisban „kevésbé” fontos a növény számára.
Az ICL PK Plus termékcsalád itt is úttörő szerepet kap. A hagyományos PK-termékektől eltérően itt a Polysulphate adja a gerincét a hatóanyagoknak és a könnyen oldódó felvehető ortofoszforsav biztosítja a szükséges foszfort. A Polysulphate kalcium- és kéntartalma jobb gyökeresedést és nitrogénfeltáródást biztosít, a magnézium a fotoszintetikus aktivitást javítja. Nitrogént pedig rugalmasan adhatunk, amikor arra szükség van, illetve amikor alkalmas az idő a kijuttatására.
Miért az Agromaster Start Mini?
A nitrogént biztosíthatjuk kontrollált formában is, az Agromaster Start Mini vetéssel egymenetben való adagolásával. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy már 30 kg/ha dózisban kijuttatva a 21-21-5+2MgO+15SO3 összetételű startert, az elengedhetetlen nitrogénmennyiséget biztosíttuk a gabonáinknak. Az optimális 50-60kg/ha dózist, sajnos, nem minden starterszóró tudja biztosítani, pedig ez a mennyiség lenne alkalmas a teljes őszi nitrogénszükséglet kiváltására, ráadásul még a tavaszi kezdeti szükséglet egy részét is fedezné. Nehéz ezt elhinni, mivel viszonylag kis hektármennyiségekről beszélünk.
A nitrogént biztosíthatjuk kontrollált formában is, az Agromaster Start Mini vetéssel egymenetben való adagolásával. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy már 30 kg/ha dózisban kijuttatva a 21-21-5+2MgO+15SO3 összetételű startert, az elengedhetetlen nitrogénmennyiséget biztosíttuk a gabonáinknak. Az optimális 50-60kg/ha dózist, sajnos, nem minden starterszóró tudja biztosítani, pedig ez a mennyiség lenne alkalmas a teljes őszi nitrogénszükséglet kiváltására, ráadásul még a tavaszi kezdeti szükséglet egy részét is fedezné. Nehéz ezt elhinni, mivel viszonylag kis hektármennyiségekről beszélünk.
Azonban a burkolt technológiának ez is a jelentősége. A kevesebb gyakran több, a védett tápanyagok nem vesznek el kimosódással, lekötődéssel, hanem felvehetők maradnak a növény számára. Erre reagálva sokszor hallom gazdáktól a zsíros kenyér hasonlatot: „Két szelet zsíroskenyér kevesebb, mint a három-négy szelet.” Ez igaz, de ha a két darab zsíros kenyeret igazi kovásszal, házi kemencében készítem mindenféle „puffasztó” adalék nélkül, akkor azzal a két szelettel jól lakom, míg három-négy, mostanában a boltokban kaphatóval csak csillapítom az éhségemet. Nos, itt is pontosan erről van szó.
Jellemzően a gazdák próbálják a nitrogénforrásokat is biztosítani a következő szezonra. Nehéz a döntés, hiszen aszályban a szilárd nitrogén nem működik, legyen az hagyományos vagy akár speciális. Mégis a tavaszi kijuttatáskor megkockáztatják a hagyományos formákat, hiszen többnyire akkor még van csapadék.
Burkolt nitrogénforrással viszont biztonságosabb a kezelés. Miért?
Azért, mert nem párolog el vagy egy hírtelen nagy mennyiségű esőnél sem mosódik ki. Hektárköltség tekintetében viszont nincs nagy különbség a hagyományos és a burkolt Agromaster nitrogénforrás között. Az öntözhető területeken pedig kimondottan javasolható használatuk, mivel a gyökérzónában folyamatos a nedvességszint, és az E-Max tápanyagleadási technológia polimer burkolatával a nitrogénkimosódás veszélye nélkül, a tápanyag szabályozottan, de folyamatosan elérhető. Ilyen táblákon jelentős hozamnövekedés tapasztalható.
Az oldat, vagy oldott tápanyagkijuttatás jelentősége egyre jobban felértékelődik. A sorok mellé kiadott „csekély” oldott komplex tápanyagok (Solinure 18-11-11+2MgO+TE) sokkal jobban és gyorsabban hasznosulnak, mint a szilárd társaik, valamint a hektárköltségük is elfogadható. Nemcsak azért, mert terméstöbbletet képesek biztosítani, hanem elsősorban azért, mert termésbiztonságot képesek adni a kultúrák számára, ráadásul kedvező áron!
Jó és kitartó gazdálkodást kívánunk!
Szerző: Rácz Gábor, az ICL magyarországi képviselője
Szerkesztő: Magro.hu
(x)
