A szezon kezdete óta a kedvezőtlen időjárási viszonyok Európa több részén is negatívan befolyásolták az őszi vetéseket. Északnyugat-Európában a kipusztult táblák egy részét sem sikerült tavaszi kalászosokkal újravetni. Hazánkban az időjárást tekintve kettészakadt az ország, és a tavalyinál keményebb növényvédelmi helyzetre figyelmeztetnek az európai elemzők. Az őszi vetések országszerte, a mélyebb talajrétegekben még az Alföldön is bőségesen találnak nedvességet. Ugyanakkor a tavaszi vetésekhez az Alföldön igen nagy szükség lenne csapadékra.
Magyarországon az őszi vetések jó állapotban vannak, két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. A kalászosok intenzíven növekednek, az őszi káposztarepce pedig virágzik. Az Alföld északi részén a korábbi belvízfoltokban a vetések kipusztultak. Az őszi vetések országszerte, a mélyebb talajrétegekben még az Alföldön is bőségesen találnak nedvességet. Ugyanakkor a tavaszi vetésekhez az Alföldön igen nagy szükség lenne csapadékra, a magágy előkészítéshez és a csírázáshoz jelenleg túl száraz a talaj. Sokféle gyümölcsfa már elvirágzott, több jelenleg virágzik, ezekre a száraz, meleg idő kedvező – írta a Met.hu.
Zalában is indulnak a vetésekkel
Április közepén megkezdődik a kukorica, a napraforgó és a szója vetése Zala vármegyében. A kukorica tervezett vetésterülete csaknem 30 ezer hektár, a napraforgóé pedig meghaladja az 5 ezer hektárt – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vármegyei elnöke az MTI-vel.
A gazdálkodók csaknem 12 ezer hektáron szóját szeretnének termelni. A vetési szándék szerint 700 hektáron cukorrépa, közel 600 hektáron pedig zab kerül a földbe – jelezte Sabján Krisztián.
Tavasz elején az árpát közel 2 ezer hektáron, míg a búzát 225 hektáron vetették el. A vármegyében több mint 20 ezer hektáron őszi búzát, közel 10 ezer hektáron pedig káposztarepcét termelnek – ismertette a NAK vármegyei elnöke.
Az őszi vetésű gabona és a káposztarepce a megfelelő mennyiségű csapadéknak köszönhetően szépen fejlődik. A vármegye dél-nyugati részén azonban – a belvízzel érintett területeteken – rossz állapotban van, illetve kipusztult az állomány – fűzte hozzá Sabján Krisztián.
Összegzése szerint a teljes vetésterület 70 százaléka jó, 20 százaléka közepes, 10 százaléka pedig gyenge képet mutat Zalában. Az aktuális munkákról elmondta, a kalászos táblákon a tavaszi fejtrágyázást és a gyomirtási munkákat végzik.
A túl korai felmelegedés miatt a gazdák kiemelt figyelmet fordítanak növényvédelemre, ugyanis szeretnék megelőzni a rovarkártevők elterjedését. A gabonabetegségek közül eddig a rozsda és a levélfoltosság fertőzés jelent meg a táblákon. Az árpaföldeken a barna és a hálózatos levélfoltosság tüneteit tapasztalták.
A repce állományokban is zajlik a gombabetegségek és a rovarkártevők elleni védekezés. Az olajos növény fejlettségi szintje változatos képet mutat; a legtöbb állomány zöld- és sárgabimbós állapot közötti állapotban van – mondta el az MTI-nek Sabján Krisztián.
Az európai helyet a következő
Arról már a Mezőhír cikke számolt be, hogy tágabb kitekintésben ősz óta Északnyugat- és Kelet-Európa nagy része túlzottan nedves volt, ami negatívan befolyásolta a vetést, a kelést és a növények fejlődését. A tartós vízállás a tavaszi munkákat is akadályozta: a gazdálkodók nem tudtak időben kijutni a földekre a műtrágyával és gyomirtó szerrel, és nem tudták elvégezni a magágykészítést, illetve a vetést azokban a táblákban, ahol a kipusztult őszi kultúrát kellett volna tavaszi kalászossal pótolni.
Ezzel szemben Románia és Bulgária mezőgazdaságilag fontos területein tartós csapadékhiánytól szenvednek a növények, ami különösen az őszi repcét érinti, ennek lényegesen csökkent a terméspotenciálja az elemzők szerint. Ezzel szemben Románia középső területein túlzottan csapadékos volt az időjárás, ami szintén kedvezőtlen feltételeket teremtett a növények fejlődéséhez – közölték.
Hazánkat illetően a cikk kiemelte, hogy decembertől március közepéig Északnyugat-Magyarországon a sokéves átlagot akár 50 százalékkal is meghaladta a lehullott csapadék mennyisége, míg az ország keleti felében az átlag alatt maradt. A talajnedvesség ebben a régióban már most túl alacsony. A vegetáció februárban megindult, a tavaszi vetések jól haladnak. Az enyhe tél és az esős ősz miatt a szokásosnál nagyobb a kártevő- és kórokozónyomásra kell készülni idén.
Kicsit távolabb tekintve Szicíliában és a Maghreb-szigeteken kifejezett aszály van, ami leginkább Marokkót érinti. Oroszország déli, európai részén a növények sekély hótakaróval erős fagyhatásnak voltak kitéve, ami károkat okozhatott.
Az áprilisra, májusra és júniusra vonatkozó hosszú távú időjárás-előrejelzés meleg időjárásra utal, amely Európa nagy részén akár 1 °C-kal is meghaladja a 24 éves éghajlati mediánt (Dél-Európában 2 °C-kal is). A csapadék mennyisége áprilisban az Ibériai-félszigeten és Franciaországban az Atlanti-óceán part menti régióiban az átlag felett lehet 50 mm-rel, míg júniusra ugyanitt és Olaszország egyes részein átlag alatti lehet – írta a cikk.
