Tavaly, december közepén döntött a Parlament az agrártárgyú jogszabályok módosításáról, ez már meg is jelent a Magyar Közlönyben, és változásokat hoz a földforgalmi törvény szabályozásában is. A módosítások célja az esetleges visszaélések megakadályozása és a mindennapok során felmerült jogalkalmazási problémák rendezése. Dr. Cseh Tibor Andrásnak, a MAGOSZ főtitkárának ismertetőjét a magyarmezogazdasag.hu adta közre.
A rendelkezéseket a 2024. január 1-jétől kötött szerződések esetében kell alkalmazni.
Elővásárlás csak valódi ökogazdálkodóknak
Elöljáróban le kell szögezni, hogy az elővásárlási sorrend ezúttal nem változik: az ökogazdálkodó továbbra is a többi helyben lakó előtt szerezheti meg a termőföldet, de fontos, hogy a helyben lakó szomszédot követően.
2024. január 1-jétől viszont már eltérő feltételekkel élhet valaki az ökogazdálkodó ranghelyével. Ennek az a célja, hogy csak azok a személyek élhessenek ezzel a ranghellyel, akik ténylegesen biotermesztést kívánnak folytatni az adott területen.
A törvénymódosítás alapján már csak olyan művelési ágú föld vásárolható ezzel a ranghellyel, amelyre az ökotanúsítvány is fennáll, emellett már csak a helyben lakó személyek hivatkozhatnának erre a ranghelyre (az eddigi 20 km helyett).
Szankció a fiktív hivatkozásért
Ha valaki a vetőmagtermesztő vagy az állattartó ranghelyére hivatkozva szerezte meg a földet, de ezt a vállalását később nem tartja be (annak ellenére, hogy a jogszabály ezt követeli meg tőle), és a hatóság ezt a mulasztást megállapítja vele szemben, akkor 5 évig újabb földet sem adásvétellel, sem haszonbérlettel nem szerezhet.
Fontos, hogy a hatóság – amely bejelentés alapján is eljár – először csak felszólítással él, és csak ennek elmulasztása esetén szankciónál.
Ez a következmény azonban nemcsak a vetőmagtermesztésre vagy az állattartásra vonatkozik, hanem minden olyan vállalásra, amelyet a vevő/elővásárlásra jogosult a szerzéskor tett (például ha ökogazdálkodásra hivatkozott, vagy ha később megszünteti a földműves státuszát).
Kifüggesztés, szőlő, gyümölcsös
2023. július 1-től már kifüggesztés nélkül szerezhet földet egy pályakezdő gazdálkodó az első 10 hektárig. Ezzel a lehetőséggel az a földműves élhet, akinek sem most, sem a korábbiakban nem volt több termőföld a tulajdonában, mint 10 hektár (ideszámolva a most megszerzendő föld területét is); egyúttal már legalább 3 éve maximum 20 kilométeren belüli lakóhellyel vagy üzemközponttal rendelkezik. Ezek együttes feltételek, tehát mindkettőnek meg kell felelni a kifüggesztés alóli mentesüléshez. [Földforg. tv. 20. § i) pont]
A törvényi változás 2024. január 1-jétől az, hogy szőlő, kert, gyümölcsös művelési ág esetén nem lehet ezzel a lehetőséggel élni, magyarán ezeknél a területeknél 10 hektár alatt is kifüggesztésre kerül sor (akkor is kifüggesztés lesz, ha több alrészlet közül csak egy szerepel ilyen művelési ágban).
Átutalás vagy ügyvédi letét
A vételárat átutalással vagy ügyvédi letétbe helyezéssel kell teljesíteni. Köztudott, hogy egy adásvételi szerződés esetén főszabály szerint a helybeli gazdálkodókat elővásárlási jog illeti meg. Bevett gyakorlat volt viszont egyesek részéről, hogy a rájelentkezések „ellenszereként” olyan magas vételárat írtak bele a szerződésbe, amely nyilvánvalóan kigazdálkodhatatlan lenne a mezőgazdasági tevékenységből.
Emiatt a vételár mértékét a kormányhivatal és a helyi földbizottság is kiemelten vizsgálja, és aránytalan összege esetén megtagadja a szerződés jóváhagyását.
Az már egy másik kérdés, hogy sokszor ezek az irreális összegek csak papíron léteztek, és a valóságban csak egy alacsonyabb összegben egyeztek meg a felek. Erre mostantól már nem lesz lehetőség, hiszen a vételárat transzparens módon, átutalással vagy ügyvédi letétbe helyezés útján kell teljesíteni. Fontos megjegyezni, hogy ez alól lesznek életszerű kivételek, így nincs szükség banki műveletre vagy ügyvédi letétre a családon belüli adásvételnél vagy a gazdaságátadásnál.
Elővásárlási jogosultság
Nem lehet külön rendelkezés a szerződésben az elővásárlásra jogosultra. Az is változás tehát az eddigiekhez képest, hogy az adásvételi vagy a haszonbérleti szerződés már nem tartalmazhat külön rendelkezést az elfogadó nyilatkozatot tevő személyre. Arra ugyanis sok példa volt, hogy a szerződésben előírták: ha valaki „rájelentkezik” a szerződésre, akkor az elfogadó nyilatkozat megtételétől számított öt napon belül köteles megfizetni a vételárat – ami már önmagában is távol tartotta a többi gazdálkodót az elővásárlási vagy előhaszonbérleti joguk gyakorlásától. Ilyen kikötésre mostantól már nincs lehetőség a szerződésben.
Eszközök kihelyezése
A mezőgazdaságban számos olyan eszközt használnak, amelyet a területen fixen telepítenek (például fix öntözőberendezés, tároló, fagygép). Ezek akkor létesíthetők a parcellán, ha a kiépítéssel érintett néhány négyzetmétert kivonják a művelésből.
Ennek egyszerűsített lehetőségét teremti meg a jogszabály most január 1-jétől, hiszen ilyen esetben már mentesül az érintett a földvédelmi járulék fizetése alól, és az a tilalom sem érvényesül, hogy csak az átlagosnál gyengébb föld vonható ki a művelés alól. Ugyanígy mentesít a jogszabály az alól is, hogy a vásárlástól számított 5 évig a földet nem lehet kivonni a művelésből.
Háromszoros járadék
Ha egy termőföldet vagy annak egy részét kivonják a művelésből (jogilag ezt „más célú hasznosításnak” nevezik), akkor főszabály szerint földvédelmi járulékot kell ezért fizetni.
Ennek az összege 2024. január 1-jétől már a háromszorosára növekszik.
Pontos összege a jogszabály alapján számítható ki: a termőföld aranykorona-értékét kell felszorozni a 2007. évi CXXIX. törvény 1. mellékletének táblázatában foglalt szorzószámokkal. Vannak azonban kivételek is, amikor nem kell ezt megfizetni, de ezek szinte mindegyike a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódik. Ilyen az öntözési célú vízilétesítmény vagy a csapadékvíz összegyűjtésére szolgáló tározó létesítése, mezőgazdasági épület vagy eszköz kihelyezése stb. A mentességek teljes listája a 2007. évi CXXIX. törvény 22. § (3)-(3d) bek. jogszabályhelyen található.
(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)
