A vadkárok fajtái

A vadkár a mezőgazdaság egy állandó problémája, mely, ha nem figyelünk oda, komoly terméskiesést is okozhat. A probléma sokféle formát ölthet, melyek rendszerint egy adott állatfajhoz köthetők. Ezeket fogjuk most sorra venni.

Szántóföldeken a taposási kárnak nevezett jelenség, amely az épp kihajtóban lévő növények, csírázó magvak kitaposását jelenti, főként a szarvasokra jellemző. Ez főként az őszi vetésű növényekre (gabonák és repce) jelent komoly veszélyt, hisz a szarvasok nagyobb csapatokba tömörülve vészelik át a hideg időszakot.

Őzek okozta taposási kár
Őzek okozta taposási kár

 

A rágáskár főként a nyári időszakban jellemző, amikor már nem maga a növény zöldje, hanem termése kerül a célkeresztbe. A vaddisznó és a szarvas is rendszeresen rájár a búzára, zabra, rozsra és kukoricaföldekre, ezzel komoly károkat okozva. A nyár során általános jelenség még, hogy a válogatós őzek a szőlők és gyümölcsök friss hajtásait rágják le. Rágáskár jellemző nyulakra is, ám ők inkább egyes fák rügyeit eszik. Előfordulásának mértéke egy bizonyos populáció szintet átlépve válik igazán jelentőssé.

Rágáskár a kukoricásban
Rágáskár a kukoricásban

 

A túrás tipikusan a vaddisznóra jellemző károkozási forma. Ez a tavaszi és kora nyári időszakban jellemző, leginkább a kukoricánál. Ha nincs szerencsénk, előfordulhat az is, hogy egy vagy több sort kivétel nélkül felszednek a vaddisznók. Ekkor akár a vetést is meg kell ismételnünk. Szerencsére a túráskár jellemző időszakban ez még lehetséges.

Vaddisznó okozta túráskár a földeken
Vaddisznó okozta túráskár a földeken

 

A kaparáskár szintén a károkozás egy speciális fajtája, mely főként a szarvas és az őz jellemző élelemszerzési formája. Leginkább burgonya és répa esetén fordul elő. Lényegében a túráskár lokális megjelenésének tekinthető.

A vadkárokról általában
A vadkárok alapvető oka, hogy a települések és a földművel terjeszkedésével az ember és állat élőhelye közel került egymáshoz, vagy rosszabb esetben át is fedik egymást. A mezőgazdaságban a vadkár pont ezért nem is ritkán, inkább folyamatosan jelentkezik, tulajdonképpen egész évben jelen van. Például a búza aratását követően a szarvasok szinte azonnal át is szoknak a napraforgóra, ezután pedig a még később betakarított kukoricára. A vaddisznó kár szintén folyamatosan jelentkezik, a szarvasok pedig különösen ősszel tudnak komoly terméskárokat okozni. A nyúl és az őz inkább csak a téli túlélés miatt rágja meg a fiatal fák törzsét. Ám ennek ellenére a nyúl és a fácán szinte minden területen; a szőlőben, a gyümölcsösökben, a szántóföldeken, az erdőkben, de még a csemetekertekben is kárt tud okozni.

A következő részben a vadkár elleni védekezés módszereit vesszük sorra.

Forrás: Vadalarm

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Csökkenteni kell a nagyvadállományt Az ország nagyvadállományát csökkenteni kell, mivel a nagyvad szám az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt, az általuk okozott vadkár pedig meghaladja ...
Vadkár megelőzése a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban a vadkár folyamatosan jelentkezik. Tudjuk azt is, hogy tulajdonképpen egész évben jelen van. A búza betakarítása után a szarvas már ...
Hol van a vadászati etika? Nagy indulatokat váltott ki közösségi oldalakon a nagyvadállomány csökkentéséről szóló hír. Napokon át izzottak a kommentek, a vélemények pedig sokszo...
Szigorúbban szabályozzák a vadkár megtérítését... Ahogyan arról már hírt adtunk, 2016-tól érkezik az új vadgazdálkodási törvény. Az új törvényben sok újdonság kapott helyet, többek között új alapokra ...
A vadkár elleni védekezés módszerei – 1. rész... A vadállatok által okozott kár nem új keletű probléma, már évszázadok óta küzd vele a mezőgazdaság. Azonban még soha nem állt rendelkezésünkre annyifé...
A vadkár elleni védekezés módszerei – 2. rész... A vadállatok által okozott kár nem új keletű probléma, már évszázadok óta küzd vele a mezőgazdaság. Azonban még soha nem állt rendelkezésünkre annyifé...