A vízügyi igazgatóság beavatkozásainak száma az elmúlt években nagyjából megtízszereződött, ezért véleményük szerint jó lenne átgondolni, hogy a hódok ilyen szintű védettségére szükség van-e.
Az állatfaj első példányai hódtelepítési programok keretében érkeztek újra Magyarországra, ugyanis bundájáért és fogyasztásra alkalmas húsáért folytatott mértéktelen vadászata, illetve élőhelyeinek csökkenése miatt Európa nagy részéről kipusztult.
Egyre több gondot okoznak a vízügy és az áramszolgáltató szakembereinek a Zala megyében elszaporodott eurázsiai hódok – írja a Zaol.hu nyomán a hellovidek.hu . Az állatok miatt keletkezett, többször visszatérő üzemzavarok elhárítása nagy és sok munkát okoz az áramszolgáltató munkatársainak.
Európa nagy részéről kipusztult, de több mint 1 millió példány él itt belőlük
Jelenleg Európa-szerte 1,2 millió hód él, ami önmagában jó hír, hiszen sikerült visszahozni a kihalás széléről egy állatfajt, ugyanakkor vannak velük problémák is.
Balassa Tibor, a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság területi felügyelője elmondta: először 2016-ban kaptak jelzéseket arról, hogy az állatok gondot okoznak a part menti fák törzsének elrágásával, gallyak, kisebb ágak felhasználásával.
Ezek segítségével építenek úgynevezett hódgátat a mederben, ami miatt emelkedik a vízszint.
Nyári villámárvizek a szántókon
Akkor még ezzel „csak” a mezőgazdasági termőterületeket veszélyeztették, az egyre gyakoribbá váló nyári villámárvizek a szántókat öntötték el. Azonban a hódok egyre közelebb kerültek a lakott területekhez. Az általában a belterületek határán épített hódgátak miatt a belterületi árkok már nem képesek elvezetni a lezúduló csapadékmennyiséget, emiatt a mederből kilépő víz udvarokat, házakat önt el.
Mivel az állat védett, csak hatósági engedély birtokában lehet hozzányúlni a hódgátakhoz és elbontani azokat, ugyanakkor ma már szigorú feltételek mellett adnak ki engedélyt a gyérítésükre is.
Szükség van-e ilyen szintű védettségére?
Az igazgatóság beavatkozásainak száma az elmúlt években nagyjából megtízszereződött, ezért véleményük szerint jó lenne átgondolni, hogy a hódok ilyen szintű védettségére szükség van-e.
Czabán Dávid ökológus, természetvédő is úgy véli, időszerű lenne kidolgozni a hódra egy fajkezelési programot, amelynek az egyik eleme az lenne, hogy ragadozók híján szabályozza az egyedszámot, de oly módon, hogy közben ne sodródjon újra a kihalás szélére az eurázsiai hód.
