Az utóbbi évek tendenciája 2015-ben is folytatódott, ismét gyarapodott a hazai mezőgazdaság kibocsátása. Az előzetes adatok szerint 0,4 százalékkal emelkedett 2014-hez képest.
A növénytermesztés kibocsátása 2010-ben 958 milliárd forintot tett ki, míg tavaly, az előzetes becslés szerint, elérte a 1429 milliárd forintot, ami 49,3 százalékos növekedés. A múlt évi kibocsátás a növénytermesztésben – a kedvezőtlen időjárás miatt – 1,7 százalékkal, 26 milliárd forinttal volt kevesebb az előző évinél.
A beruházások értéke is szépen növekszik az elmúlt években. A rendelkezésre álló adatok alapján ez 2010-ben 203 milliárd, míg 2014-ben már 315 milliárd forintot tett ki. Az agrár-külkereskedelem értéke szintén tükrözi az ágazatban végbement fejlődést, az utóbbi években 8 milliárd euró – mintegy 2400 milliárd forint körül – alakul.
A kárenyhítési rendszernek tavaly több mint 70 ezer termelő volt a tagja. Ez 3,7 millió hektárt jelent, a növekedés jelentős 2011 óta, amikor 2,5 millió hektár volt. A kárenyhítési alapban 21 milliárd forint áll rendelkezésre, elegendő a célra. A múlt évben összesen mintegy 10 ezer kárbejelentést tettek a gazdálkodók.
A Növekedési Hitelprogram (NHP) jól szolgálja az ágazati érdekeket. Az első szakaszban a hitelek 15 százalékát (mintegy 103 milliárd forintot) a mezőgazdasági, míg 6 százalékát (41 milliárd forintot) az élelmiszeripari vállalkozások igényelték. Az NHP második szakaszában (2014. december 31-ig) már a hitelek 30 százalékát (151 milliárd forintot) a mezőgazdasági, míg 6 százalékát (31 milliárd forintot) továbbra is az élelmiszeripari vállalkozások kapták.
Az agrár Széchenyi Kártya szintén népszerű a kedvező feltételek miatt az egyéni gazdaságok körében. A konstrukció 2011. évi indulása óta már 23 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződést, ebből 70 százalékos részarányt képviselnek az egyéni gazdaságok hitelei.
A sertéságazatban végrehajtott általános forgalmi adó (áfa) csökkentés is pozitívan hat a gazdaságra. A január 1-jétől érvényes 5 százalékos sertés tőkehús áfa várt hatásait – az ágazat fehéredési folyamatát és a fogyasztói árcsökkenést – folyamatosan figyelik a tárcánál.
A magyar mezőgazdaság fejlődését a következő időszakban arra lehet és kell építeni, hogy a mostani támogatási rendszer 2020-ig biztosan működik. Ezt a lehetőséget a gazdálkodóknak minden területen ki kell használniuk, például az innovációs fejlesztések által nyújtott előnyöket. Ma már külön-külön versenyezni nehéz, értelmes összefogásra, együttműködésre van szükség az ágazati szereplők között.
Forrás: MTI
